Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)
T. Mérey Klára: Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII-XIX. század fordulóján - Az utak és a települések kapcsolata
(Felső) neve három nyelven szerepel, utalva vegyes lakosságára, 26 házban 208 lakost tüntettek fel. Kereszt (Szent) Zala megye pusztái között szerepel 9 házzal és 76 lakossal. Poros, Pörös, Peres helynevet itt sem sikerült találni. Perlak a mezővárosok között van Perlakinum néven, Festetics György gróf birtoka egy róm. katolikus templommal, 312 házában 2311 lakossal, akik közül 12 volt izraelita, s a többi katolikus vallású. Ennek a hosszú útnak második szakasza népesebb falvakat érintett, amelyeket a korabeli térképen, a nyugati irányban haladó főútvonal mellett követhetünk. Perlak után a hozzá közelfekvő falu: Czirkovlyan szerepel a mérnök listáján, amelyet az első népszámlálás anyagában is ezen a néven találunk. Ekkor Aldiann grófi birtok volt, a faluban 73 házat és 582 lakost tüntettek fel. Vályi munkájában nem sikerült nevét megtalálnom, de a postalexikonban gróf Festetics György Csáktornyái uradalmához tartozó faluként említik, amely Perlak fíliája. A Kanizsáról Vidoveczen át Csáktornyára haladó posta és kereskedelmi úton fekszik, 1 órányira Alsó Vidovecztől és 2 órányira Csáktornyától. A következő „állomás”: Draskocz vagy Draskovecz, utóbbi néven találjuk a nép- számlálás anyagában. Althann grófi birtok volt ekkor ez is, 48 házában 419 lakost jegyeztek fel 1785-ben. Vályi munkájában „elegyes falu”, katolikus lakosokkal. (A vegyes szó nyilván a nemzetiségre utal.) Dekanovetz fíliája. Határa közepes termékeny- ségű. A postalexikonba bejegyzettek szerint „szabad telepesek” által lakott falu, amely a Csáktornyái uradalomhoz tartozik. A Dráva folyónál fekszik, saját papja van. A Csáktornyáról Kanizsára vezető postaúton fekszik, tőle nyugatra 1 órányi távolságra van Alsó Vidovecz, s tőle keletre 2 órányira fekszik Csáktornya, a postaút két fontos állomása. A következő falu: Szent Mária, Althann birtok volt ugyancsak 1785-ben, ahol 138 házban 1135 lakos élt akkor. Vályi horvát falunak írja, ugyancsak Althan (!) földesúr birtokában. Lakosai katolikusok és határa „meglehetős”. A postalexikonban Szent Mária néven találjuk, ekkor már a Csáktornyái uradalom falva, saját plébániája van. Negyedórányira volt tőle Alsó Vidovecz. Ennek az útvonalnak utolsó, adatokkal szereplő települése: Alsó Vidovecz vagy Gornyi. 1785-ben az előbbi néven szerepel az első népszámlálás települései között. Althann grófi birtok volt, falu, amelyben 182 házban 1252 lakost jegyeztek fel. Vályi művében két Vidoveczet találunk: Alsó és Felső Vidovecz néven. Mindkettő falu Zala megyében, katolikus lakosokkal. Adatai nem látszanak megbízhatónak, mert mindkettőt Csáktornyához közel fekvőnek jelzi, közepes földekkel, meglehetős réttel, legelővel és „vagyonnyal”. A postalexikonban külön szerepel Alsó-Vidovecz, mint a Festetics gróf Csáktornyái uradalmához tartozó falu, saját plébániával. Postaváltó állomás a Pécsről, Kanizsáról Varasdra és Pettauba vezető postaúton. Szent Mária és Alsó Dobrava között fekszik. Postaállomása is van.115 A térkép szerint is * 168
