Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)
Bél Mátyás: Zala vármegye leírása - I. rész
Tátikának és Rezinek hívják; mindkettő tetején hasonló nevű várrom. Ez idő szerint a Festetichek birtokában vannak. IV. §. Tavak és mocsarak, különösen a falaton tava ■ Ezt a tájékot sok víz öntözi, de mindegyiknél jelentősebb a Balaton tava. A neve bizonytalan eredetű, hacsak azt nem tételezzük fel, hogy a szlávok Blato-jából származik, ami lápos, fertős helyet jelent, s a magyarok csináltak belőle Balato-t, egy magánhangzó beiktatásával, majd később Balaton-t. A németek Blattensee-nek nevezik, úgy tűnik, az eredeti név megtartásával. Amint az Strabo, Plinius, Ptolamaeus és Méla hallgatásából kitűnik, a régieknek nem is volt tudomásuk a tóról. Az újabbak közül némelyek a Volcea tóval tévesztik össze,2 de azt már máshol megjegyeztük, hogy az távol esik innen, és bizony nem is kis távolságra. A hatalmas víz napnyugat felől kelet felé árad szét, s azon a végén, ahol a Zala folyót befogadja, keskenyebb, aztán mindinkább szétterül egyenetlenül, szélességben és mélységben egyaránt, majd egy-két mérföldnyire összeszorul, de a három-négy mérföldet is meghaladja ott, ahol kényelmesebben hömpölyög; a vármegye széleit görbe vonalban érinti; ahol lehet, beljebb lép és különféle öblöket képez. Ezek közül a legjelentősebb a tihanyi félszigetet foglalja magába; a tó két oldalról szélesebbre tárulva nagy területű szárazföldet zár be, s azt hullámaival körülövezve, egy magasabb fekvésű félsziget alakját képezi ki. Egyébként Alsóörs falutól, ahol a vármegye területére lép; a Fenék vár romjáig majdnem 12 mérföld hosszúságban nyúlik el. Az egész tó hosszúsága egyesek szerint ennyi, mások szerint több: szerintünk, német mérfölddel mérve, 14 mérföld. A legmélyebb részeken a 16 ölet is eléri, viszont ahol egyenletesebb a vízszintje, 6 ölnél nem mélyebb. A mélyebb helyei alkalmasak nagy és megterhelt hajók számára is. A vize fehéren csillogó, a gyakori viharok miatt zavaros; a halak táplálására alkalmas. A Zalán kívül a tapolczai, a Lesencze és még több más patak folyik bele, s ezeknek a vizeivel és halállományával gazdagodik. Csak egy kivezető vize van, amelyet Sió-víznek neveznek; ez más folyókba áramoltatja a vizét. Karnisa • A Karnisa tó111 minden szempontból jelentéktelenebb a Balatonnál, de halban gazdag és a kisebb fajták sok nemeit neveli. Ezeket a lakosok gyakran és bőségesen halásszák is, de eladni otthon nem merészelik. Az a hír járja ugyanis, hogy nyomban kipusztul az a halfajta, amelynek a kifogott egyedeit áruba bocsájtják. Ez nevetségesnek tűnik, hiszen a kifogott hal úgyis elpusztul, ha egyszer eladásra kerül. De a lakosság valóban úgy tartja, hogy mihelyt valaki e tóból kifogott halat ad el honfitársának, az a halfajta írmagostól együtt elenyészik. 2Dillichius, Chron. Hung. 1. p. és Zcilcr, 302. p. Vesd össze Topogr. 78. p. 15
