Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)
T. Mérey Klára: Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII-XIX. század fordulóján - Az utak és a települések kapcsolata
megjegyzés rovatban megemlíti, hogy a2 út a helységnek csak kevés házát érinti, amelyek a déli oldalon fekszenek. 1828-ban magyar és német nevén jegyezte fel L. Nagy. Római katolikus temploma, 54 háza és 417 katolikus lakója volt ekkor. Az út következő állomása Dobronak mezőváros, amely már II. József uralkodása idején mezővárosként került fel a népszámlálás íveire. Herceg Esterházy birtoka, 142 házat és 781 lakost jegyeztek fel itt. Vályi munkájában Dobronak vagy Dobrovina mezőváros Zala megyében, földesura Esterházy herceg, lakosai katolikusok. Az alsólendvai uradalomban fekszik, határa „meglehetős termékenységű”, de a Lendva vize el szokta önteni. Szőleje középszerű, eladásra részint otthon, részint másutt „van módja”. Második osztálybeli. A postalexikon az előbb említett adatokat ismétli csak azzal, hogy e mezővárosnak saját plébániája van. Vas megye határán fekszik és 2 órányira van tőle Alsó Lendva.34 A hadmérnök 71 házat és 20 istállót jegyzett fel. Az elhelyezhető férfiak száma — egy tintapaca miatt — olvashatadan, a beszállásolható lovaké 50 darab. Az állatállományt 40 ló, 160 igavonó alkotta. A mérnök megjegyzi, hogy síkságon fekszik, az úttól déli irányban, a templom és a plébánia között halad el az út, mely utóbbi „tekintélyes” (ansehnliches) épület. L. Nagy művében Dobronak néven Zala megye mezővárosai között találjuk, mint hg. Esterházy birtokát. Róm. katolikus temploma van. 105 házat 785 katolikus, 1 protestáns és 9 zsidó lakost jegyeztek fel neve alatt. Az út északi irányban kanyarodik tovább és a következő állomása — a térkép szerint — a postaúttól meglehetősen távol fekvő Nemesnép falu. 1785-ben ez a község közbirtokosok tulajdonában volt, 85 házában 401 lakost jegyeztek fel. Vályi lexikona szerint magyar falu Zala megyében, több földesúrral, katolikus lakossággal. Szent György Völgyének szomszédja és fíliája. Határa jól termő. A postalexikon ezt azzal egészíd ki, hogy Csesztreg mezőváros és Jakabfa szomszédja, azok között fekszik, 3/4 óra távolságra Baksától.35 A mérnök 43 házat és 34 istállót jegyzett fel, s 400 férfit és 40 lovat tartott ott el- helyezhetőnek. Állatállománya: 60 ló és 80 igavonó. Az áthaladás jó, a helység körüljárható, elkerülhető. Nemesek lakják (Edelleute). 1828-ban 56 házzal jegyezték fel, 242 katolikus és 192 protestáns lakosa volt. Ennek az összekötő „hadi útnak” utolsó állomása a hadmérnök táblázatos kimutatásában: Csesztreg mezőváros. Ez már 1785-ben Esterházy Miklós herceg oppi- duma volt, ahol 102 házat és 501 lakost jegyeztek fel. Vályi lexikona szerint magyar és „elegyes” mezőváros Zala megyében, Esterházy birtok, katolikus lakosokkal. A Kerka vize mellett fekszik, Dobronaktól egy mérföldnyire. Határa részint hegyes és sovány, részint a Kerka vize mossa, így ahol jól művelik, ott elég termékeny. Szőlő120
