Zalai gyűjtemény 1974-1998 - Zalai gyűjtemény 45. (Zalaegerszeg, 1999)

Németh József: Zalai Gyűjtemény előzményei, létrejötte

Kastélymúzeum és Könyvtár biztosította. (Petánovics Katalin: Liber contractuum. A keszthelyi Festetics uradalom szerződései.)

A bizottság néhány tagja az első esztendőkben ténylegesen részt vett a munkában (Baranyai, Németh, Simonffy), a teljes szerkesztőbizottság rendszeres munkát soha nem végzett, legfeljebb alkalmai tanácsadó, utólag véleményező testületnek tekinthető. A bizottság szerepe egyre csökkent, feladatkörét mindinkább egyrészt a szerkesztő, másrészt a Levéltár igazgatója, mint kiadó töltötte be. 1980 táján, a 15. számtól kezdve a Gyűjtemény már egyértelműen a Megyei Levéltár szellemi termékének tekinthető, a 21. számtól kezdődően már formálisan sem szerepel a szerkesztőbizottság.

A címlapok, a megjelenési évszámok nem vallanak arról, legfeljebb az emlékezet őrzi, hogy 1978-80 között csak rendkívül nagy erőfeszítéssel lehetett fenntartani a Zalai Gyűjteményt. Ez időben a művelődési intézményeket érzékenyen érintette egy takarékossági kampány, amely elsősorban a kiadványokat és az úgynevezett nagy rendezvényeket (fesztiválokat, nyári szabadtéri előadásokat, konferenciákat) kívánta visszaszorítani. Szerencsére, különböző praktikákkal ezek hatását sikerült kivédeni, s ha több egyeztetés, pénzátcsoportosítás árán is, a megjelenést sikerült folyamatossá tenni. Ebben nagy része volt a kiadásért felelős Simonffy Emilnek és Baranyai Györgynek, aki szívósságával, taktikai érzékével a nehézségek nagyobb részét segített elhárítani. Köszönet illeti a Megyei Tanács akkori vezetőit, Újvári Sándor elnököt és Koplár Lajos elnökhelyettest, akik mindvégig támogatták a Zalai Gyűjtemény fennmaradását.

A Zalai Gyűjtemény első száma zalai szerző munkája: Blázy Arpád: A gyógyszerészet: megjelenése és fejlődése Zala megyében 1711-1847. Blázy nem főhivatású kutató, hanem gyakorló gyógyszerész, műve eredetileg doktori disszertációnak készült. Ma már történelmi érdekesség, hogy a kötet lektora Antall József, az Orvos- történeti Múzeum igazgatója volt. A sorozat később is hű maradt ehhez a hagyományhoz, s lektorálásra minden esetben a szakterület kiváló szakembereit, lehetőség szerint Zala megyétől független szaktekintélyeket kért fel. Többször előfordult, hogy egy-egy tanulmányt ketten is lektoráltak.

(Negyedszázad után talán nem érdektelen néhány lektor nevét - időrendben - megörökíteni: Vörös Károly, Varga János, Kodolányi János, Csizmadia Andor, Barabás Jenő, Bónis György, Szabad György, Hanák Péter, Mócsy András, Győrffy György, Komlovszky Tibor, Heckenast Gusztáv, Szolnoky Lajos, Mészáros István, Olsvai Imre, Csapody Csaba, Benda Kálmán, Benda Gyula, Wellmann Imre, Kanyar József, Ivralovánszky Alán, Fügedi Erik, Für Lajos, Julow Viktor, Balassa Iván, Entz Géza, Kresz Mária, Hajdú Lajos, Tilkovszky Lóránd, Engel Pál, Kállay István, Fülöp Géza, Gergely András, Landeszmann György, Hegedűs B. András, Spira György, Szakály Ferenc, Bácskay Vera, Gergely Jenő, Pogány Ö. Gábor, Bóna Gábor, Perjés Géza, Pölöskei Ferenc, Rainer M. János stb.)

17