Zalai gyűjtemény 1974-1998 - Zalai gyűjtemény 45. (Zalaegerszeg, 1999)
Németh József: Zalai Gyűjtemény előzményei, létrejötte
s%et címmel. Nagyon előrelátóan, széles látókörrel szerkesztett, Zala megye irodalmát mindaddig legteljesebben bemutató, színvonalas válogatás, több mint negyedszázad után újraolvasva is csak tisztelettel adózhatunk a válogatónak, gondozónak. Nemcsak az akkor Zalában élő legjelentékenyebb - vagy leginkább ígéretes - alkotókra terjedt ki a figyelme, hanem a megye szellemi örökségére is, Vajda Lajosra, Hevesi Sándorra, s a megyét érintő témák elemzésére is rangos szakembereket tudott megnyerni: Bajkay Évát, Czenner Mihályt, László Annát, Bécsy Tamást, Tüskés Tibort, Pomogáts Bélát. Hasonlóan sikeres volt az 1974-es első kötet is, melynek témája: 1848-49. zalai eseményei. E kötet újdonsága, hogy a tapasztaltabb zalai szerzők - Degré Alajos, Simonffy Emil, Kerecsényi Edit - mellett fiatal szerzőpárost is avatott, Vajda László és Vajda Lászlóné tanárokat, akiknek közös tanulmánya 1848-49. zalai eseményeiről negyedszázaddal utóbb, a szabadságharc 150. évfordulójának ünnepe alkalmából is rendkívül jól felhasználható volt. Az utókor mércéjét már épp csak hogy átviszi a szintén 1974-es Társadalomtudományi tanulmányok című kötet. 1975-ben az Emberek, évek, események címet viselő összeállítás már megrekedt a napi politika szolgálatának szintjén, talán nem véleden, hogy Baranyai György nevét is hiába keressük akár a címlapon, akár annak verzóján. A Pais Dezső emlékülés Zalaegerszegen címmel, 1975-ös évszámmal közzétett utolsó szám az előző évben itt rendezett Pais Dezső emlékülés nagyon rangos előadásait gyűjtötte csokorba. Ennek kolofonjában újra - sorozatszerkesztőként - ott találjuk Baranyai György nevét. A kötetet Ördög Ferenc és Szathmáry István gondozták. így jelképesen, szép búcsúval zárult a Zalai Tükör. III. A hetvenes évek elejére Zala megye tudományos életében több olyan kedvező változás történt, melyek közelebb hozták a tudományos folyóirat lehetőségét. Mind létszámában, mind képzettségében megerősödött az értelmiség, több középiskolai tanár kedvet is, lehetőséget is kapott a tudományos kutatásra. Hosszú vajúdás, zsákutcák után 1972-ben megalakult a megyei múzeumi szervezet, 1973-ra befejeződött a Göcseji Múzeum új, tágasabb otthonának kialakítása, megnyíltak kiállításai. Stabil régészeti kutatómunka indult meg, gyümölcsöző együttműködés alakult ki több országos hatókörű intézménnyel, előbb az ELTE Régészeti Tanszékével, később az Országos Műemléki Felügyelőséggel, majd a MTA Régészeti Intézetével is. Eredményeként megindultak előbb a zalalövői ásatások, majd megkezdődött a Kis-Balaton régészeti kutatásának előkészítése. Régi adósságot pótolva sor került több középkori műemlék kutatására, majd helyreállítására is. Nagykanizsán is régész munkatárs kezdhetett munkához, s belátható közelségbe került néprajzos, történész, 14
