Zalai gyűjtemény 1974-1998 - Zalai gyűjtemény 45. (Zalaegerszeg, 1999)

Benda Gyula: Egy történetírói műhely kialakulása. A Zalai Gyűjtemény 25 esztendeje

Az elért eredményeket a jelzik a forrásközlések is. Csány László kormánybiztosi iratainak két kötetben való megjelentetése az évfordulós könyvtermés egyik fontos műve. A közlés mind tematikájában, mind módszereiben megfelel a szaktudomány normáinak. A kötet egészéről azt mondhatjuk, hogy semmiképpen sem egy „vidéki” kiadvány, hanem fontos tudományos termék, amelyet a Zala megyei levéltár adott ki. Hasonlóan jellemezhetjük a Deák igazságügyi miniszteri tevékenységét tárgyaló tanulmánykötetet is.

Az 1848-49. év eseményeinek feldolgozásához tartozik a hadtörténet is. A helyi toborzású honvédzászlóaljak történetének elkészülte, a számos forrásközlés (köztük a ritka és fontos visszaemlékezések), Perczel Mór drávai hadjáratának története jelzi a fontos eredményeket. E területen a forrásgazdagság, a pontos rekonstrukció és a részletes eseménytörténet szinte új iskolaként határozható meg. Helyenként azonban a részletek gazdagsága, az elbeszélés mellett háttérbe szorul az elemzés, a távlatosabb rálátás.

Külön említendő a 48-as zalai honvédek névsorának összeállítása. A munka egyrészt szolgálja a helyi emlékezést (községek rendjében kapjuk meg az egykori honvédek névsorait), de az egyének felé forduló társadalomtörténetnek is fontos forrásanyagot szolgáltat. Itt azonban a két szempont ütközik. A tudományos használat szempontjából talán az eredeti lajstromok közreadása lett volna hasznosabb, a kutatókra bízva a személyek azonosítását.

*

A Zalai Gyűjtemény elemzése arra mutat rá, hogy a kiadvány körül kialakult egy határozott arcéllel rendelkező helyi történészi műhely. Ennek egyik vonulata a reformkor, ’48, Deák, Csány alakja köré szerveződik. Itt a helyi kötöttség és az országos fontosság találkozik. A másik kirajzolódó terület a köznemesség társadalomtörténete. E területen számos cikk, terv mutatja, hogy szerveződik egy műhely, amelyik talán túllép a megye határán, ahogy a megyei nemesség kapcsolatai is behálózzák a Dunántúl nyugati részét. A harmadik területként a forrásfeltárás és elemzés emelhető ki. Itt a levéltári munka fontos mellékterméke, a figyelemfelhívás a forrásokra és elemzési lehetőségekre jelenik meg. Talán a monografikus törekvés erősítése lenne feladat, a felismert problémák és források mélységben való feltárása.

34