Zalai gyűjtemény 1974-1998 - Zalai gyűjtemény 45. (Zalaegerszeg, 1999)
Benda Gyula: Egy történetírói műhely kialakulása. A Zalai Gyűjtemény 25 esztendeje
feltárásra, teret nyitnak a forrásközlésre is. A forrásközlések közül kiemelendő a megyei közgyűlések regesztáinak közlése, amelyet számos levéltár kezdett meg. Zalában két kötet jelent meg, s csak sajnálhatjuk, hogy a munka lassan halad előre. Hasonlóan országos programhoz kapcsolódik az 1956-os forradalom és szabadságharc helyi forrásanyagának közlése. Csömör Erzsébet és Kapiller Imre munkája igényes munka. Az adatgyűjtés az ismert forráslehetőségek teljességét átfogta. A teljes forrásfeltárás mellett a történészi forrásközlés pontossága jellemzi a kötetet. Kiemelendő a kötet utolsó harmadát kitevő rész, amely a forradalmi szervek vezetőinek névsorait közli. Ez minden további kutatómunkához alapvető, s elősegíti az 1956-os forradalom társadalomtörténeti megközelítését. Csány László kormánybiztosi iratainak közlése szintén egy országos programhoz kapcsolódik. Részletesebben később elemezzük. Más szemponttól újszerű kötet az 1944-47. közötti megyei életet bemutató forrásközlés. Itt a tudományos feltárás és a történeti kép formálása együtt jelentkezik. A feltárt dokumentumok nyilvánvalóan segítenek abban, hogy a háborús pusztítás nagyságát, az újjászervezés munkáját, a politikai viszonyokat jobban megismerjük, ahogy ezt a két bevezető tanulmány is megteszi. De a mindenképpen szükséges válogatás leginkább olvasókönyvszerűvé teszi a kötetet, s feladata, hogy a korábbi egyoldalú, „felszabadulási” koncepció helyett egy valósabb, árnyaltabb képet adjon. Ezt sikerrel meg is oldja. Más esetekben a forrásközlés esetleges. Bencze Géza két fontos megyei leírást ad ki, Petánovits Katalin a Festetics család keresztúri uradalmának szerződéseit. Ez utóbbi - érdekes - kötet esetében ezért vethető fel az eseűegesség kérdése, mert a Festetics levéltár az uradalmi kontraktusok teljes sorozatát megőrizte 1848-ig, a Zalai Gyűjteményben kiadott kötet valahogy innen „kallódott” el, s került elő Keszthelyen. A kötet megjelentetése az uradalmi forrásanyag ismerete nélkül helyi érdekességgé teszi a közlést, Petánovits Katalin bevezetője azonban a néprajzi ismeretanyag mozgósításával szemléletes, jó képet ad az uradalommal munkára szerződő szakemberekről, iparosokról. A levéltáraknak nyilvánvalóan mindenkor fontos feladata a forrásfeltárás és kiadás. Nem beszélhetünk azonban arról, hogy a megyei levéltárak e téren kialakult programmal rendelkeznének, vagy akár megfogalmazódott volna a koncepció erre vonatkozóan. Az egyik oldalon a központi szervek ajánlásai vagy szakmai szervezetek programjai nyomán elindultak a nagyjából egységes és rendszeres közlések. Ilyen a közgyűlési regeszták kiadása, a megyei statútumok kiegészítése vagy újrakiadása, de ilyen a kézműipar vizsgálatához fontos áriimitációk összegyűjtése stb. Ebbe a típusú munkába illeszkedhetnek a zsidó (netán a cigány stb.) összeírások közreadása. A másik oldalon a megyei szervezet működése során keletkezett helyi iratanyag kiadása lenne a feladat. A már említett tiszti cím- és névtár, a szabályrendeletek kiadása mellett megtalálhatók további feladatok is. 32
