Zalai gyűjtemény 1974-1998 - Zalai gyűjtemény 45. (Zalaegerszeg, 1999)
Németh József: Zalai Gyűjtemény előzményei, létrejötte
végzett. 1968-73. között a Megyei Könyvtár munkatársa, majd két évig a Magyar Olajipari Múzeum könyvtárosa. A zalai helytörténeti kutatás jelentős személyisége volt. Rendkívül lelkes, szívós szervezőmunkával a kiadvány ügyének megnyerte a honismereti mozgalmat istápoló Hazafias Népfront megyei szervezetét, a Megyei Tanács Zalaegerszegi Járási Hivatalának vezetőit, elsősorban Borda László elnökhelyettest. Az első hat számot nagy létszámú, 10 fő körüli szerkesztőbizottság jegyezte. (Köztük Berki Gergely egervári iskolaigazgató, Bődéi János tanító, a harmincas években ígéretesen induló néprajzos kutató, Hontváry Gyula nyugdíjas zalaszent- mihályi tanító, korábban író, szerkesztő, egy időben kisgazdapárti politikus, Németit László megyei könyvtárigazgató, Czugh Dezső fazekas, az őrségi fazekasság múltjának kutatója, Gaál Károly könyvtáros, Kovács Antal hottói tanító, szakfelügyelő, Simonffy Emil levéltáros, Borda László a Járási Hivatal elnökhelyettese.) E névsor azonban inkább csak névleges testületet, tekintélyt adó hátteret igazolt, mintsem munkát végző közösséget. Valójában a szervezés, szerkesztés, a szükséges pénz előteremtése Fülöp István érdeme volt. (Egy-egy szám megjelenését segítette a Járási Hivatal, Pacsa község Tanácsa, a Kisfaludy Sándorról szóló tanulmányok kötetét Balatonfüred Tanácsa stb.) A 7. számtól némileg szilárdabb intézményi háttérként a Megyei Könyvtár vállalta a gondozást, ettől kezdve a szerkesztőbizottság is kisebb létszámú, hatékonyabb testület lett (Degré Alajos, Simonffy Emil, Németh László és Németh József). A Göcseji Helikon utolsó, kilencedik száma 1975-ös évszámmal jelent meg, s vele a sorozat meg is szakadt. A megszűnés fő oka, hogy Fülöp István 1975 októberében, 62 éves korában meghalt. A Göcseji Helikon kényszerű megszűnése már mégsem hagyott űrt maga után, mert ez évben feléledt a remény, hogy több történelmi profilú zalai periodika is megerősödheük. Épp 1975-ben jelent meg a Zalaegerszegi Füzetek első száma (Degré-Simonffy: A zalaegerszegi Központi Elmei Iskola története), majd a következő évben Müller Veronika: Az egerszegi vár a XVII. században. Egy évvel utóbb a Zalaegerszeg utcaneveinek történetét, az utcák nevének magyarázatát, a névadók rövid életrajzát tartalmazó füzet is közérdeklődést keltett. (Anyagát javarészt még Fülöp István gyűjtötte, a végleges formába öntést Benczéné Nagy Eszter levéltáros és Markó Imre Lehel nyelvész, pölöskefői plébános végezte.) E próbálkozás is rövid idejűnek bizonyult, utolsó, negyedik darabjaként nyolc évvel később, 1985-ben jelent meg Oroszy Zoltán tanulmánya: A zalaegerszegi általános iskolák negyedszázados története, 1945-1970. (A sorozat 13 évvel később, hasonló céllal, megújult formában, 1998-ban indult újra.) A korábban már összefoglalt, 1972 tavaszán zajlott hírlapi eszmecsere is előkészítette, hogy 1973-ban megindult a Zalai Tükör. Felelős kiadója Kovács Lajos, a Megyei Tanács Művelődési Osztályának vezetője volt. Kitalálója, szerkesztője, egy ideig rendkívül magas színvonalú gondozója Baranyai György, a megyei művelődési osztály főelőadója. 1973 szeptemberében jelent meg első kötete, Szépirodalom, művé13
