Zalai gyűjtemény 1974-1998 - Zalai gyűjtemény 45. (Zalaegerszeg, 1999)
Németh József: Zalai Gyűjtemény előzményei, létrejötte
Németh József A Zalai Gyűjtemény előzményei, létrejötte I. Zala megyében viszonylag későn kerülhetett sor történeti témájú tanulmányokat közzétevő periodika létrehozására. Hazánk e táján még ma sincs az ilyen jellegű rendszeres kiadványozás hagyományos szellemi bázisául szolgálható humán jellegű felsőoktatási intézmény, s közgyűjteményei is hosszú időn keresztül kedvezőtlen feltételek között dolgozhattak. Keszthelyen ugyan már a század fordulóján megalakult a Balatoni Múzeum, de öt évtizeden keresztül javarészt csak kis létszámú tudományos műhelyként volt kénytelen az egyre növekvő elvárásoknak megfelelni. Intenzívebb fejlesztése idején pedig egy emberöltőnyi ideig Veszprém megyéhez tartozott. A megye nagy múltú levéltára és a főhivatású kutatót csak 1950 óta foglalkoztató nagykanizsai és zalaegerszegi múzeumok a hatvanas évekig egyszemélyes kutatóhelyként működtek. Mégis, a mai Zalai Gyűjtemény elődjének is tekinthető kísérletezés már korán, épp egy évszázaddal a Gyűjtemény előtt megszületett. Bátorfi Lajos, a Nagykanizsa szellemi és társadalmi életében kiemelkedő szerepet betöltött, sokoldalú és termékeny író, újságíró, szerkesztő 1876-1878 között adta ki havonta megjelenő füzetsorozatát, Adatok Zalamegye történetéhez címmel. A mai kutató - ha egyáltalán megtalálja e füzeteket - már jobbára öt kisalakú kötet formájában veheti le azokat a polcról. Pedig a Zala megyei hírlapok és folyóiratok bibliográfiája 1861-1973 című munka első tétele - az abc. rendje alapján - „Adatok Zalamegye történetéhez Történeti folyóirat Nagykanizsa 1876-1878. megj. havonként egyszer” meghatározással épp e munkát tünteti fel. A látszólagos ellentmondás kulcsa, hogy a kor szokásának megfelelően a 60-60 oldalas füzetes kiadványt a későbbi egybekötés szándékával, folyamatosan növekvő oldalszámozással adta ki Bátorfi. Minden füzet élén egy-egy rövid életrajz állt, mindegyik biográfia hőse valamilyen módon kötődött a megyéhez: Gál Imre, Spissich János, Pálóczi Horváth Ádám, Egervári Ignác, Csány László, Deák Ferenc, Horváth János püspök, Török János, Novák Krizosztom, Péteri Takács József, Kiss Pál, Csertán Sándor, Ramasetter Vince és mások. Az egyes füzetek, így az egész sorozat tartalma is rendkívül vegyes: történelmi kapcsolata szépirodalmi munkák, népdalok, oklevelek, régi missilisek, údeírások, feltűnően sok helynév-magyarázat. A közölt szövegek csak egy része eredeti, legalább felük-harmaduk korábbi közlések átvétele. így a szerzők közt találjuk Bethlen Miklóst, Baróti Szabó Dávidot, Spissich Jánost, Pálóczi Horváth Adá- mot, Greguss Ágostot, Thaly Kálmánt, Edvi Illés Pált, Bitnitz Lajost, Rómer Flórist. A kortárs zalai szerzők közt gyakrabban szerepel Tuboly Viktor, a Nagykanizsán élő ügyvéd, Kővári Béla, az ekkor még ugyancsak kanizsai, később szombathelyi szerkesztő, Dervarits Kálmán, alsólendvai hivatalnok, szorgalmas helytörténész, író, 7