Csány László kormánybiztosi iratai 1848-1849 II. - Zalai gyűjtemény 44/2. (Zalaegerszeg, 1998)
Csány László kormánybiztosi és miniszteri iratai
555. Dés, 1849. február 23. este 9 óra Csány levele Kossuth Lajoshoz Igen tisztelt Barátom! Száz halál nem tudna jobban bosszontani, mint a magyar erőnek ily eldarabolása. Ha most az Erdélyben lévő seregek Magyarországban lehetnének, úgy az osztrákokat legyőzni nem lenne nagy feladat; de így bizon nagy bajokkal kell küzdenünk. Higgyed, itt minden szerencse, hogy az ellenség királynémeti olcsó győzelme után, az élhede- nül megfutamodott sereget nem üldözte; mert Déset elhagyták a döbröcöniek, Szamosújvárból kivonultak seregeink, Kolozsvárt kétségkívül bevette volna, azon demoralizált állapotában seregeinknek. Szerencse, hogy a derék alezeredes Tótot gyorsan elindítottam, szerencse, hogy ő erélyességgel lépett fel, és ismét jókor elfoglalta Szamosújvárt és Déset is. Most itt összpontosítjuk erőnket, s ha együtt leszünk, fellépünk támadólag a gaz Urban — Fiedler ellen. Bem egy divízió362 lovasságot küld Bánffy vezérlete alatt 3 álgyúval. Ha most meg nem verjük Urbant, akkor több a szerencséje, mint érdemli. A 40 ezer forint jókor érkezett, most már az élelmezés ismét sokat felemészt. Adós is vagyok, Ormai ide érkezett vadászai is a foglalókra nézve fizetedenek. Vay százodos a foglalókat kívánja, és igazságos lévén követelése, azt ki kell adatnom. Bemnek legalább 70 ezeret kellene küldenem. Azért várva várom a 100 ezer fforin]- tokat, melyekből itt csak 30 ezeret fogok. Az erdélyi követek aggodalmára váloszolom: Erdély követeinek az én eljárásomra gondjuk ne legyen, én az ő tanácsukra nem szorulok, ha arra szükséget éreznék magamban, úgy egy percig sem maradnék állomásomon. Tellesítsék ők elejbök szabott kötelességöket, az én kötelességem tellesítését reájok nem bízom. Én nem azt küldöm futárnak, ki nékiek tetszik, hanem azt, kit én akarok. Erdélyországi segédre, mint mondom, éppen semmi szükségem, ha tetszik nékiek, jöjjenek, rendezzék jobban dolgaikat, mint én, én megköszönöm nékiek, de konziliáriusaimnak363 őket el nem fogadom; és ne is avatkozzanak az én intézkedéseimben, erős azon hitem, hogy ők nem értik jobban teendőik körét, mint én a magamét. Minthogy olyan szálka volt szemökben Lázár, lehet, hogy majd többszer is elküldöm őt, megbarátkoznak képével. Gondolok is én vele, ki viszi a levelemet? hogy elviszi, kit küldök, azt tudom. Én az ördögöt is használom a jó ügyben, bosszantó, ha nyomorúsággal vesződnek egy feldúlt hazának fiai, és olyan embernek intézkedéseibe avatkoznak, kit ők komoly dolgok intézetében sem egyesleg, sem összesen tanítani már csak azért sem képesek, mert az tőlök az oktatást, tanácsot el nem fogadja. Aki enmagában nagyobb képes362 Osztály, azaz két század. 363 Tanácsosaimnak. 201
