Csány László kormánybiztosi iratai 1848-1849 II. - Zalai gyűjtemény 44/2. (Zalaegerszeg, 1998)

Csány László kormánybiztosi és miniszteri iratai

430. Pozsony, 1848. november 27. Csány rendelete Pozsony szabad királyi város hatóságához Egy lelkes polgársághoz szólok, mely a szabadságot becsülni s ha kell, vérével is ol­talmazni tudja, s akarja is, — Pozson polgáraihoz, kik a szabadságnak születése fáj­dalmát falaik között résztvevő kebellel lesik, — Pozson lelkes fiaihoz, kik annyiszor megmutatták, hogy hónukért vérüket ontani soha nem késnek. — Ámde ez annyi ol­dalról megtámadott drága honnak nem elég, hogy fiai vitézül harcoljanak, az ár­mányt vitézséggel nem mindig, de okossággal okveden le lehet győzni. Fáj keblem elhagyni azon falakat, melyek közt mint nemzetünk története tanúsítja, atyáink tanácskozának a nemzet sorsa felett. — Fáj keblem bárcsak kevés időre is elhagyni, s talán az ellenség hatalmába azon férfiakat, kik megszületett szabadságunk bölcse- jénél valának legelsők, sírték örömkönnyeiket; — de megnyugtat annak érzete, hogy honokért ők tűrni is képesek. Biztat a remény, hogy vitéz seregével e honnak nem­sokára visszatérve, győzelmi ünnepét itt ülendem az újra kivívott nemzeti független­ségnek. Meg vagyok győződve, hogy Pozson polgárai örömmel ontanák velünk vérüket a hon oltalmában; ámde az okosság távozást parancsol. — A győző Horatius hátrálva egyenként véré meg elleneit.109 így Pozsonnál is ellentállani tiltván a körülmények, Önök e honnak nem fegyvereik forgatása, hanem — nehogy azok az ellenség kezébe kerüljenek, s ellenünk fordítassanak — általadása által tehetnek szolgálatot. Jól tudom, mily nehezen vál meg fegyvereitől a pozsonyi polgár, lu azt az óriás francia ellen is oly vitézül forgatá110; de jól tudom azt is, hogy ha hona java kívánja, ez áldozatot is megteszi. Pozson városával a törvény szava és a haza eránti szeretet hevítő szent tü­ze ragadtatott fegyvert megvédésére az elárult hazának; de most, amikor e várost, melyhez annyi emlék van csatolva, az okosság rövid ideig elhagyni parancsolja, hi­vatalosan felkérem a haza nevében Önöket, kik seregünket nem követhetik, adják át fegyvereiket az azok nélkül szűkölködő honnak. — Ezáltal a hazát, melyet Pozson falai közt nem védhetik, védendik azon felfegyverzettek karai által, kik Önök áldo­zata nélkül fegyvertelenül nézni lennének kénytelenek a vértől környezett hazát. És ez sajátszerű viszonyaink közt áldozat Önök részéről, melyet a haza méltányolni fog. Tartsanak meg Önök engemet barátságos emlékezésükben, ki mindenkor forró rokonszenv által kísérendem e város sorsát. 109 A római monda szerint a rómaiak és az alba longaiak vitáját két hármas ikertestvér, a rómaiak részé­ről a Horatiusok, az albaiak részéről a Curiatiusok párviadala döntötte el. A három Horatius-testvér közül ketten elestek, de a három Curiatius is megsebesült. Erre a megmaradt Horatius futásnak eredt, majd az őt utolérő, sebesült és kimerült Curiatiusokkal egyenként végzett. 1101809-ben. 69

Next

/
Oldalképek
Tartalom