Csány László kormánybiztosi iratai 1848-1849 II. - Zalai gyűjtemény 44/2. (Zalaegerszeg, 1998)
Csány László kormánybiztosi és miniszteri iratai
nül alakulni fog. Azért részint, hogy azon nem csekély számú egyéneket, kik az ellenség uralma alatt akár kénszerítés által, akár gyáva félelemből hivatalokat vállaltak, visszanyerjük, részint az ellenség soraiban állókat magunkhoz vonván, az ellenség erejét gyengítsük, bűnbocsánatban részesítendőknek tartom mindazokat, kik kénsze- rítésből vagy félelemből viselt hivatalaikban, lakhelyeiken vagy megyéjükben a magyar seregeket bevárták, és bűnbocsánatban részesítendőknek tartom azokat is, kik az ellenséggel elvonultak, sőt annak fegyveres soraiban szolgálnak is, ha az amnesztia kihirdetése után 21 nap alatt visszatérnek, és mindnyájan a haza függedenségének életökkel és vagyonukkali fönntartására esküt teendenek. Az amnesztiának oly nemű megadására lényeges okul szolgál a miniszteri tanács azon végzése is, miszerint a törvények tiszteletére visszatérő oláh és szerb fajokra az általános amnestiának jótéteményei igen célszerűleg kiterjesztettek.563 Miután azok részére, kiknek végcéljok fajtánk kiirtása volt, — nem harcol kedvezőbb ok, mint azok részére, kik mikor a fegyveres magyar seregek az ellenségnek ellent nem állhatván, mikor az országgyűlés szokott tanácskozási helyéről váratlanul elvonult, magokat mindenektől elhagyatva, hazánk önállásának végpercét hitték közeledni, vagy már elérkezettnek is, — kétségbeesésből hódolva, látszólag a haza ellen hűteleneknek, az ellenséghez híveknek mutatkoztak. Emlékezzünk vissza a januáriusi napokra, melyekben törvényhozó testület küldöttséget határozott az ellenséges vezérhez, békét eszközlendőt, és visszaemlékezésünk okokat szolgáltat az eltántorodottaknak védelmére, s emlékezzünk vissza Buda bevételének fénynapjára, mikor száz meg száz golyó ellen életöket kockáztató hős honvédeink, holt baj társaik felett az ellenség 9/10-ed részének halál helyett életet adtak, határozott parancs ellen,564 és e visszaemlékezésben okot lelend a polgári kormány a kiküzdött győzelem után saját vérei iránt kegyesség gyakorlására. Egyébiránt is mire vezet bennünket a terrorismus? hol van a történetben példa, mi által a kegyetlenség momentán eredménynél többet mutathatna fel? Miért nem kaphatnak Franchonban az ismételt forradalmak állandóságra? Mert az értelmes részt visszavezeti az emlékezet az 179 1 565 vérengző eseményekre. Legyen a magyar kormány a haza függetlensége iránti tisztelet megszerzésében erélyesen szigorú, de ne túl szigorú, és előtte látandja az alapot, melyre az osztrák hűtlen dinasztia romjain, a magyar hon függetlenségét tartós biztossággal fölállíthatja. Ezeket előre bocsátva a javaslott amnestiát következőleg formulázom:566 563 Erről az 1849. jún. 6-i minisztertanács rendelkezett. A határozatot közli F. Kiss Erzsébet: Az 1848- 1849. évi minisztertanácsi jegyzőkönyvek. Bp., 1989. 77-78. o. 564 Görgei ugyanis Pest bombázása miatt parancsot adott arra, hogy a várőrség tagjai közül senkit sem szabad foglyul ejteni. 565 1 Ielyesen: 1792-1794. 566 A tervezet itt megszakad. Tudjuk, hogy Csány teljes amnesztiát indítványozott, de ezt a miniszterek többsége nem szavazta meg. Vukovics 135. o. és Görgey Artúr II. 139-140. o. 319
