Csány László kormánybiztosi iratai 1848-1849 II. - Zalai gyűjtemény 44/2. (Zalaegerszeg, 1998)

Csány László kormánybiztosi és miniszteri iratai

Pestet a Tábornok úr a diszpozícióban foglalt terv ellen 6-ka helyett éjfél előtt el- hagyván, — az álladalomnak millió értékű vagyona maradott az ellenségnek martalékul, mert miután az összes magyar sereg nem bátorkodott mérkőzni az ellenséggel, kívánni nem lehetett, hogy Perczel tábornok úr 6000 emberrel tarthassa Budapestet.

A morális hatásnak általam a tanácsban felhozott nagysága csakugyan sokkal fontosabb, mint azon okok, melyek Ont a főváros feladására indították, — ezt jelenben a nemzet fájlalva rosszallja, — a história pedig szigorúan ítélend felette. — De van még idő mindent jóvá tenni, de azt Tábornok úrnak ifjú korához, ismert bátorságához, jeles elmebeli tehetségéhez illő erélyességgel kell felhasználni. — Engedje meg Tábornok úr, hogy én, az elaggott veteranus, barátságosan mondhassam, hagyjon fel azzal a napjainkban nem alkalmazható Scipio-terwel, — hisz az kivihetetlen, és ha kivihető is lenne, Bécsben megjelenésével mentve lenne a sereg? — és mentve az ország? — Nem, mert azon sereg, melyet Ön annyira demoralizáltnak nyilatkoztatott Vetter tábornoknak, hogy azzal Budapestet megtartani nem lehet, — a sáncokkal erősített, kellő számú ágyúkkal és katonákkal ellátott Bécs ellen a siker reményével küzdeni nem lehet. — Aztán minő ingatag alapra fektetett számítás a bécsi népnek és proletariátusnak segedelme.

Vácról hozzám intézett levelére nem felelhettem — mert beteg valék, — beteg vagyok most is - alig írhatok, de nem akartam elmulasztani, jóllehet nehezen esik ahhoz nehány őszinte sorokat intézni, kivel hosszasabb időt töltöttem eléggé barátságos viszonyban, — jóllehet egészen más kilátással, mint az valósult. — Ön 600.000 f[orin]tot kíván, miután pénztárát én Pesten ellátám, — és Répásytól elvett pénzekkel azt szaporította. Itt még a sajtó fel nem állíttatott, — de ha felállíttatott volna is s elegendő pénz lenne rendelkezésre, — soha nem tanácsoltam volna 600.000 f[orin]tnak küldését, — hiány, pénzbeli, táborunkban soha sem volt, — pedig én el sem fogadtam volna annyi mennyiségű pénzt. Önnek többje van most, hogy sem a velünk leendő csatlakozásig azt felhasználhassa.

Jöjjön Ön mielőbb, itt van Önnek helye, én vágyok Ön után, vágyok lelkemből, — Önnek itt a helye — itt kell megmenteni a nemzetet. — Önt egy komoly és nem ka- landori szerep illeti meg. — Önnek meg kell menteni a hazát.

Ön körül áruló van, azt tudja, — én is tudom, — 2 hó óta, - tudja-e Ön, ki ez? — valószínűleg, aki mielőbbi csatiakozását legkevésbé tanácsolja, — én gyanítom, de félre a gyanúsítással, — gyanúsításból, amíg meg nem fogok teljesen győződni, nevet soha említeni nem fogok.

Várva várom Önt, — mentsük meg a hazát, melyet ok nélkül, alap nélkül mondanak sokan arra érdemetlennek, — soha nemzet szabadsági harcban nem mívelt any- nyit, mint a jelen ivadék, — legyen Ön neve Magyarország történetének rózsaszínű lapján, — várva várják Önt jobbjaink.

144