Csány László kormánybiztosi iratai 1848-1849 I. - Zalai gyűjtemény 44/1. (Zalaegerszeg, 1998)
Bevezető
ellenzék győzelmét hozták, Deák a választás nem tiszta módszerei, a korteskedések és a 10 halálos áldozattal járó összetűzések miatt nem fogadta el a követséget. Csány ezen őszintén felháborodott, s hírlapi nyilatkozatban támadta meg Deákot, de Kossuth csak 1844 januárjában közölte Csány és társai nyilatkozatát. Csány eladta birtokait, s a megyéből történő elköltözése miatt 1844 tavaszára a zalai ellenzék széthullott, s a konzervatívok a június 10-i tisztújításon átvették a hatalmat a megyében. Győzelmük azonban kérészéletű volt; rövidesen helyreállt a megyében az ellenzékiek és konzervatívok közötti egyensúly. Csány egyike volt azoknak a politikusoknak, akik a közvéleményt az íllírizmusra, a horvát nemzeti mozgalom magyarellenes céljaira és ennek veszélyeire figyelmeztették. 1843-tól a megyei Védegylet egyik legbuzgóbb szervezője volt, s nevéhez fűződik a nagykanizsai Takarékpénztár 1845. évi alapítása is, ami a zalai védegyleti mozgalom egyik legmaradandóbb eredményének bizonyult. Amikor a kormányzat 1845-ben adminisztrátorokat (főispáni helytartókat) nevezett ki az egyes megyékbe, Zala megyében egy viszonylag jóindulatú arisztokrata, Festetics Leó gróf kapta ezt a tisztet. Csány minden módon igyekezett megkeseríteni Festetics életét. 1846-ig egyike volt azoknak a zalai politikusoknak, akik állandóan felhívták a figyelmet az adminisztrátori rendszer törvénytelenségére és a rendeleti kormányzás veszélyeire. 1847-től kezdve Csány nem vett részt a zalai politikai életben, annál tevékenyebben kapcsolódott viszont be az ellenzék országos szervezésébe. Már 1845. november 18-án ott volt azon az ellenzéki értekezleten, amely elsőként mondta ki a programadás szükségességét. 1847 januárjában belépett a pesti Ellenzéki Körbe. Sűrűn levelezett Perczel Mórral és Madarász Józseffel, de az ellenzék más tagjaival is.2 1848. márciusában Pesten volt, s ott volt az Ellenzéki Kör azon ülésén is, amely Kossuth március 3-i felirati javaslatáról értesülve kimondta egy programszerű nyilatkozat kiadásának szükségét. Ezt a nyilatkozatot, a 12 pont első változatát március 13-án fogadta el a Kör ülése. Március 14-én a Kör ülésében ő is amellett érvelt, hogy a nyilatkozat véglegesítésére ellenzéki értekezletet kell összehívni. A Kör radikális ifjúsága másnap, március 15-én áthúzta Csány és társai számítását, amikor előző napi javaslatukhoz híven, a tömegek mozgósításával adtak nyo- matékot a 12 pont követeléseinek. Csány a pesti városházánál csatlakozott a forradalmi tömeghez, s igyekezett mérséklőleg hatni az eseményekre. Március 17-én beválasztották a Közbátorsági Választmányba, s ettől kezdve főleg a nemzetőrség szervezése körül kamatoztatta képességeit. Amikor Batthyány a fővárosba küldte a Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmányt (MOIB), ennek tagjai, Szemere Berta2 Minderre ld. Barta, 1952. 593-605. o.; Molnár András: Csány László a zalai reformellenzék élén. (In:) Molnár: Csány; uő.: Kísérlet Csány László perbefogására 1837-ben. Közlemények Zala megye köz- gyűjteményeinek kutatásaiból 1988. Zalai Gyűjtemény 28. Zalaegerszeg, 1989. 7
