Csány László kormánybiztosi iratai 1848-1849 I. - Zalai gyűjtemény 44/1. (Zalaegerszeg, 1998)

Csány László kormánybiztosi iratai

Hely és dátum nélkül [1848. június 7. körül]*1 Csány jelentése a kormányhoz

Nem létez Európában király, nemzet, hatalom, melyre a már késő szó átka súlyosabban nehezült volna, mint a magyarra. 15-k márciustul 20-k márciusig krízis napok lévén, megbocsátható, hogy azok, kik a pesti eseményeket nem ismerték, eldöntő lépésre magukat elhatározni nem tudták. De azontúl minden nap, minden óra, sőt, minden perc a késedelem átkát hordotta méhében. Mellőzve a kimondhadan hatást, mit, ha a pesti közkívánság szerint az országgyűlés Pestre tétetik át 15. v[agy] 16-k., az országgyűlés az egész honra gyakorolt volna, megfoghadan az ok, miért időzött, miért veszteglett 20. márciuson túl Pozsonban?? — de ha már nem akart, nem tudott kimozdulni megbűvölt állásából, miért nem használta fel Bécsben az első meglepetés napjait? miért elégültek meg a miniszterek az ígéretekkel — ha tudának élni a sors nyújtotta alkalommal, nem kölle másodízben felmenni, nem kölle mindent a nádor jóakaratától várni, kinek a jobb leirat, mi soha be nem következhete, ha használák a soha vissza nem térő napokat 15-től 20-dikig, köszönhető. Kínpadon állott március utolján az országgyűlés végnapjáig Pesten mindaz, ki a körülményeket mélyebben ismerte. Az ifjúság minden kísérletre hajlandó, alig volt visszatartható, pedig mi, kik az eseményeket fejlődések kezdetétől meg tudtuk bírálni, meg voltunk arról győződve. Sokan lehetnek ebben bizonyságaink, hogy az első összeütközésnél szétporlik a szájhős sereg. Mi remekül vittük az ügyet; az úgynevezett nép azt hitte, hogy az ő ellenállhadan hatalma eredményezte a történteket, mikor mi, kéz alatt, ijesztgetve, fenyegetőzve, kérve mindent előre elkészítettünk. Eljárásunk helyességét a köveke- zés, az eredmény bebizonyítá.

Már most nem használ a múltakban elkövetett hibáknak előszámlálása. Most arról kell értekezni, mi legyen az illír t[ör] vény télén felállás ellen első célszerű teendő. Ehhez szükséges tudnia a minisztériumnak, hogyan legyen alakulva az illír párt, mely már magában foglalja Horvátország minden értelmességét.

Jelenleg Horvátországban azt vélni, hogy van mellettünk egy bármi töredék az értelmességből. nagy tudadanságot árulna el a h[orvá]t körülményekről. Varasdon, Körösön, Kaproncán, Károlyvárosban a német polgárok, a kereskedők között a legnagyobb rész bizonyosan békét óhajt, fél a terrorizmustól, fél vagyona elrabolta- 87

27.

87 A feljegyzésből egyértelmű, hogy Csány Szemere jún. 2-i rendeletének vétele, illetve Jellacic báni beiktatása (jún. 5.) után és jún. 13. előtt írta, mert a katonaság beérkezésénél a „ma, holnap, 14-én” dátummegjelölést használja. Miután a Zala megyéhez írott jún. 7-i átirat írásakor már mind a jún. 2-i belügyminiszteri rendeletet, mind a Jellacic beiktatásáról szóló híreket megkapta, a jún. 7. körüli da- tálás a legvalószínűbb. A második bekezdés alapján valószínűnek tűnik, hogy a szöveg egy, a kormányhoz írott jelentés vázlata.

64