Csány László kormánybiztosi iratai 1848-1849 I. - Zalai gyűjtemény 44/1. (Zalaegerszeg, 1998)

Csány László kormánybiztosi iratai

tóttá jó ötletnek, mert ezáltal a pécsi sóhivatalnál, ahová a barcsi jövedelmeit beküldeni köteles, hiány tá­madhatna. MÓL Min. lev. PM No. 12. Fogalmazvány. MÓL Csány-ir. NIF 102. Nagykanizsa, 1848. augusztus 5. Csányjelentése Batthyány Lajos gróf miniszterelnökhöz Méltóságos Miniszterelnök úr! Folyó hó 2-án éjjel219 Ottinger vezérőrnagy úr Neustädter vezérőrnagynak egy leve­lét közlötte velem, őt meghívót Jellacic bánhoz, ki vele értekezni óhajt, és az alkirály- ról, nádorunkról is vele szólani akart, — kérdést intézvén hozzám, „valljon a meghí­vást elfogadja-e?” — én beleegyeztem elmenetelében, mert valamint magamat a gya­núsításokon felül állani hiszem, úgy azt gondolom, azok felett kell állnia annak is, kinek becsületességében úgy meg vagyok bízva, mint Ottinger úréban, és mert a sok egymást váltó hírek között szinte örültem az alkalomnak, mely mutatkozott megtu- dására annak, mi álljon körülményeink bizonytalanságában legközelebb előttünk? tehát ő, ki egyéberánt is azon napon Légrádra volt menendő megtekintésére azon helynek, mely katonai szempontból tekintve ítéletem szerint részünkre agresszív ál­lásban a legfontosabb — elutazott Varasdra, hol báró Jellaciccsal találkozott — társal­gásuknak elhallgatom azon részét, mely Jellacicnak beszéde szerint mindenütt sze­mélye eránt mutatkozó lelkesedést, szimpátiát, olyan pompás fényes fogadtatásokat, aminők napjainkban koronás fők eránt sem nyilvánulnak, tartalmazza, elhallgatom a bécsi fáklyásmenetet, el az arróli előadását, miszerint az Aula hozzá választmányt küldött, jelentőt, hogy azon két zsidó és egy fizetett magyar, kik macskazenével akarták megtorlani az ő fáklyásmenetét, bebörtönöztettek, elhallgatom az innsprucki [sic!] jeleneteket, melyeknek előttem a legtitkosabb árnyéklatai is tudvák, elhallgatom mindazon mázos színű kicsiségeket, melyek egy szilárd, hiúságon felülemelkedett férfiúnak inkább alkalmafianságára, mint mulatságára szolgálnak, beszédének lénye­gét következő csekélységben összpontosítom: János főhercegnél Méltóságoddal és Pulszkyval folytatott beszédje nem tudja az érdeklettekre minő hatást gyakorlott, de másoktól hallá, hogy Pulszky halvány lön, mint a fal, Méltóságodról pedig borsó nagyságban hullottak a cseppek (mit én visszaemlékezve az akkori meleg napra, betű szerint elhiszek, mert jóllehet engemet Jellacicnak lelkes beszéde át nem hevített, mégis talán borsónál nagyobb cseppeket izzadtam) és szavai szerint „Graf Batthyány 219 A fogalmazványban: múlt hó 31-én éjjel. 150

Next

/
Oldalképek
Tartalom