Csány László kormánybiztosi iratai 1848-1849 I. - Zalai gyűjtemény 44/1. (Zalaegerszeg, 1998)
Bevezető
niszter volt, s ezért igyekezett megfelelő szakembergárdát toborozni maga mellé. Ezzel magyarázható, hogy a közlekedési osztály élére azt a Kovács Lajost nevezte ki, aki Széchenyi időszakában már betöltötte ezt a pozíciót, s aki politikailag igen mesz- sze állt mind Kossuthtól, mind Csánytól. Az új miniszter ténykedésének nem voltak, nem is igen lehettek látványos eredményei: jórészt a katonai szállításokhoz szükséges infrastrukturális feltételeket, így a gőzhajózás és a vasút működését kellett biztosítania. Csány igyekezett folytatni a már megkezdett vasútépítési munkákat, és megtenni az előkészületeket a tervezett erdélyi vasútvonal kiépítése érdekében. Csánynak közben komoly politikai feladatok is jutottak. Június elején azt javasolta, hogy a kormány adjon általános amnesztiát a megtérő bűnösöknek, a minisztérium azonban leszavazta előterjesztését.7 Bár érezte a kormányon belük nézeteltéréseket, Csány még akkor is védte Görgeit, amikor az június elején nyíltan kritizálta a Függetlenségi Nyilatkozatot.8 Június közepén elkísérte Kossuthot nagyváradi útjára, amikor a kormányzó Bemmel találkozott. Vukovics Sebő visszaemlékezése szerint Kossuth Bem iránt lelkesülten tért vissza az útról, Csány és Kossuth viszonya viszont ezt követően éppen emiatt meglazult.9 Június 30-án Csány is tagja volt annak a küldöttségnek, amely Kossuthnak a komáromi összpontosítás feladásáról és a szegedi összpontosításról szóló rendeletét Görgeihez vitte, s ennek is lehetett némi szerepe abban, hogy Görgei — fenntartásai ellenére — megígérte a katasztrofáks haditerv teljesítését.10 Az újabb fővezéri válság, Görgei leváltása és Mészáros Lázár kinevezése után Csány úgy vélte: csak Kossuth fővezérsége vethet véget a vezérek közötti viszálykodásnak. E véleményét azonban a kormány legtöbb tagja nem pártolta. Ugyanakkor mindent megtett a Görgei és Kossuth közötti nézeteltérések kiegyenlítése érdekében. Érthető hát, hogy amikor az augusztus 9-i temesvári vereség után Görgei követelte a legfőbb hatalom átadását, Csány pártolta Görgeit, s ő eszközölte ki Kossuth- nál a kormányzó és a kormány lemondását.11 A lemondás után csatlakozott a Görgei vezette feldunai hadsereghez, s augusztus 13-án, Világosnál került fogságba. Csányt — mint a többi katonát és polgári személyt — augusztus végén adták át a cs. kir. hadseregnek. Csány szeptember 17-én érkezett Pestre, ahol szeptember 26-án hadbíróság elé állították. Egyetlen alkalommal hall7 Vukovics 135. o. 8 Vukovics 134. o. 9 Vukovics 120-122. o. 10Görgey Artúr II. 205-206. o. 11 Csány miniszterségére ld. Barta, 1952. 678-684. o.; F. I<iss Erzsébet: Az 1848-1849-es magyar minisztériumok. Bp, 1987. 472-475. o.; Varsányi Péter István: A Szemere-kormány közmunka és közlekedésügyi minisztere (1849. május — augusztus). (In:) Molnár: Csány 264-278. o. 11
