A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)
Dobszay Tamás: Deák Ferenc és az igazságügyi minisztérium szervezése
Dobszay Tamás DEÁK FERENC ÉS AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM SZERVEZÉSE 1. Deák Pozsonyban: a miniszteri megbízatás A sógorához írott levelek tanúsága szerint Deáknak voltak aggályai saját miniszterségével kapcsolatban. Vonakodásának okai közt első helyen betegségét emlegeti, majd az ország aggasztó helyzetét hozza fel, mint amely egyfelől különösen terhessé teszi a miniszteri szolgálatot, de egyben becsületes politikust meg is akadályoz a visszavonulásban.1 A minisztérium összetétele sem nyugtatja meg, hiszen a több külön elképzelést valló kiváló politikusok egyidejű jelenléte előrevetíti a kormányon belüli feszültségeket, amelyek már Pozsonyban valóban jelentkeztek is. Belejátszhatott azonban húzódozásába a képviselői állás iránti nagyobb vonzódása, de talán a kényelmes, sőt nehézkes politikusnak a szárazabb, sokszor kicsinyes hivatali munka iránti idegenkedése is. Deák mégsem maradhatott ki az első felelős minisztérium tagjai közül, szerep- vállalásával mindenki számolt, neve mindenfajta személyi elképzelésben szerepelt. Méltán, hiszen része volt magának a felelős kormány gondolatának elfogadtatásában, sőt — bár e gondolattal nem állott egyedül és nem elsőként pendítette meg — egyenesen az ő nevéhez szokás fűzni a miniszteri felelősség liberális eszméjének jogszabályi, méghozzá büntetőjogi jellegű megfogalmazását.2 De reformkori politikai szerepe miatt is várták részvételét az első felelős kormányban. Batthyány maga szintén ragaszkodott személyéhez. Későbbi titkára, Tóth Lőrinc szerint „Batthyány Lajos addig nem is fogott minisztériuma alakításához, míg őt meg nem kérdezé [...]. S bár hivatalt viselni nem szeretett, Batthyánynak, barátjának kérésére az ország kívánságára [...] elfogadta a tárcát”.3 Az is természetes, hogy éppen igazságügyi miniszterként kívánták látni, bár — mint majd később is történik — felmerült belügyminiszteri kinevezése is. A döntésben nemcsak a belügyi tárca élére kívánkozók nagyobb száma játszott szerepet. Elsősorban kiváló jogi felkészültségét, a kodifikációs munkák és országgyűlési viták so1 Deák levele Tarányi Józsefhez. 1848. április 30. In: Kónyi Manó: Deák Ferencz beszédei. 2. köt. 1842-1861. 2. bőv. kiad. Budapest, 1903. (A továbbiakban: Deák Ferencz beszédei 2. köt.) 232. p. 2Sarlós Béla: Deák és Vukovics. Kct igazságügy-miniszter. Budapest, 1970. 18-19. p. A miniszteri felelősség büntetőjogi megfogalmazásának előzményeire: Szabad György: A kormány felelősségének kérdése. In: Uő. (szerk.): A magyar országgyűlés 1848/49-ben. Budapest, 1998. 3 Deák Ferencz beszédei 2. köt. 205. p. és Tóth Lőrinc: Deák Ferencz. In: Csengery Antal: Magyar szónokok és statusférfiak (Politikai jellcmrajzok). Pest, 1851. 44. p. 93
