A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)

Molnár András: Deák Ferenc a forradalom előtt

nélkül nem hagyhatjuk. Az egészsége állapotja olyan, hogy ő egyáltaljában hosszasb komoly munkára nem alkalmatos, hogy az írástul az orvos által egészen eltiltatott, és hogy Pestrei jöhetése több mint problematicus.” Miután Batthyány ekkor még - kiváltképp írásban - hadilábon állt a magyar nyelvvel, kehidai házigazdájának tanácsára Telekit kérte meg, hogy Deák nézeteit foglalja írásba.26

Teleki László és Kossuth Lajos február 25-én indultak útnak Kehidára. Mintegy másfél napot töltöttek Deáknál, megbeszélésüket azonban hátráltatta „Deák szenvedő állapota”. Teleki Wesselényihez írott leveléből tudjuk, hogy Deák azt tanácsolta, miszerint az ellenzék nyilatkozatának vissza kellene utasítani az ellenfél vádjait. Az ellenzék nyilatkozatát úgy kellene megszerkeszteni, hogy az eleve magában foglalja a konzervatív program cáfolatát. Abban is megegyeztek Deákkal — írta Teleki —, hogy „ezen nyilatkozat kifejezze azt a célt, mely felé törekszik az ellenzék: úgymint érdek- egység — s amit feltételez — szabad ember, szabad föld — vagy közteherviselés, úrbéri viszonyok kárpódás melletti megszüntetése statusintézkedés útján, jogokban oszto- zás a néppel, azaz népképviselet, de úgy, hogy egyszersmind az is kijelentve legyen, miszerint az ellenzék ezt csak úgy érti, hogy minden lépést szívesen megteszem, mely által ezen kijelentett irányban, ha csak egy fokkal is, de oly móddal juthatand előbbre, hogy a további haladás útja előtte nyitva maradjon”. Megígérték Deáknak azt is — tette hozzá Teleki —, hogy a márciusi konferencia alkalmával még nem készítenek programot, hanem csak a program alapelveit határozzák meg.27

Az ellenzék Deákkal egyeztetett alapelveit végül Kossuth foglalta írásba. A Kossuth által lejegyzett tervezet tehát feltehetően Deák útmutatásai alapján készült. Noha megfogalmazására, szóhasználatára nézve inkább Kossuthnak volt tulajdonítható, szükségképpen tartalmaznia kellett Deák elképzeléseit, nézeteit is.28 A március 15-i ellenzéki konferencia elé alapvetően a Kossuth által fogalmazott szöveg került, azt csupán néhány pontban bővítette ki előző este Szemere Bertalan, Klauzál Gábor, Lónyai Gábor és Teleki László indítványaival az ellenzéki vezérkar. A konferencia elfogadta az alapelvek kibővített tervezetét, és határozatot hozott az ellenzéki nyilatkozat kiadásáról, továbbá arról, hogy a nyilatkozatot a jóváhagyott alapelvekből egy

26 MOL P 654. Teleki család levéltára. Teleki László levelezése. (Batthyány Lajos Kehidán, 1847. febr. 9-én kelt levele.) Közli: Batthyány Lajos reformkori beszédei, levelei, írásai. (Sajtó alá rendezte Molnár András) Zalaegerszeg, 1998. 166-168. p.

27Ferenczi Zoltán 2. köt. 42-44. p., Horváth Zoltán 1. köt. 152. p., Varga János 1205-1206. p.

28 Molnár András: Deák Ferenc és az Ellenzéki Nyilatkozat. In: Az Ellenzéki Nyilatkozat és a kortársak. Tudományos emlékülés. Zalaegerszeg, 1997. június 7. (Szerk. Molnár András) Zalaegerszeg, 1998. (a továbbiakban Molnár András 1998.) 20-21. p.

11