A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)
Dobszay Tamás: Deák Ferenc és az igazságügyi minisztérium szervezése
rán tanúsított és elismert képességeit kívánták hasznosítani. A jogszerűséghez ragaszkodó, de közismerten méltányos magatartását is tekintetbe vették, tehát a közvélemény jelöltje volt épp erre a posztra. Ezt a várakozást fejezik ki Tóth Lőrinc pátosszal telt szavai: „s lett igazságügy-miniszter, megtestesülése az igazságnak”. Áldor Imre szerint Pestre érkezésekor a már miniszter Deákot majd olyan transzparenssel fogadják, amely megfordította a Mátyás királyra vonatkozó mondást: Született Deák, van ismét igazság.4 Miniszterjelöltként egyelőre nem volt érdemes a még meg sem kapott tárca szervezésével foglalkozni, s Deák érveire is másutt volt szükség; egyelőre rá kellett venni az udvart a felelős minisztériumról szóló törvényjavaslat szentesítésére.5 De már ekkor foglalkoznia kellett minisztériuma majdani feladataival. Az országgyűlés munkája során több olyan kérdést is érintett, amely hosszabb tárgyalást, mélyebb megfontolást igényelt, mint amilyenre a forradalmi napok és hetek alkalmat adtak. Deák törekedett arra, hogy a jogszabályok alkotásánál lehetőleg elkerüljék azokat a hiányokat ill. hibákat, amelyeket a rögtönzések, valamint az átalakulás sikere érdekében szükségszerűen vállalt politikai alkuk okoztak. Az elvek rögzítése mellett a részletes jogszabályok kimunkálását a minisztériumra és a következő, népképviseleti országgyűlésre kívánta hagyni. Ez egyben ígéretet jelentett a kodifikációs munkálatok megkezdésére, új alapra helyezésére, és meghatározta a felállítandó miniszteri hivatala szervezetét is. Ahogy az ősiség vitájában kifejtette: „Ekkorig nem szereié, hogy a kormány initiál- gasson, mert a kormány nem volt nemzeti; ha azonban a kormány ezentúl nemzeti s felelős lesz, az ő feladata codex civilist készíteni[...]. Codexekkel föllépni szent kötelessége lesz az új kormánynak”.6 Deák valóban a kodifikációt tekintette majdani hi- vatalnokoskodása egyik fő feladatának, sőt valószínűleg ez — az ország jövőbeni jogéletének jellegét meghatározó — izgalmas szakmai feladat lehetett a miniszterség elvállalásának egyik vonzó tényezője. Mindemellett Deák megtette az első lépéseket minisztériuma megszervezése érdekében is. Minthogy neki elsősorban politikai feladatai voltak, a hétköznapi adminisztrációt, a hivatal egészének ellenőrzését, munkájának összefogását jó kezekben kívánta tudni. Ghyczy Kálmán nádori ítélőmestert ítélte alkalmasnak, aki tisztje révén ugyan ekkor már a régi kormány emberének számított, ám politikai pályája reformellenzéki oldalon kezdődött, és sikerült a liberális politikusokkal jó személyes 4Belügyminiszterségéről szóló hírek a sajtóban: Kéry Gyula: A magyar szabadságharcz története napi-krónikákban. (1848.) Budapest, 1899. 186. p., Deák a közvélemény jelöltjeként: Asbóth János: Irodalmi és politikai arczképek. Budapest, 1876. 57. p. Tóth Lőrinc: im. 44. p., Áldor Imre (szerk.): Deák Ferencz élete. Emlékkönyv. 2. kiad. Budapest, é. n. 161-162. p. 5Deák levele sógorához, Tarányi Józsefhez, 1848. március 28. Deák Ferencz beszédei 2. köt. 206. p. 6 Deák beszéde az ősiség eltörlése ügyében. 1848. március 19. Deák Ferencz beszédei 2. köt. 208- 209. p. 94
