A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)

Urbán Aladár: Deák Ferenc a Batthyány-kormányban

ben tapasztalt hiba vagy árulás a végrehajtó hatalom köréhez tartozik, így ha egy polgár vagy képviselő azt felfedi, a kormánynak a reá bízott hatalomnál fogva kötelessége a hibát orvosolni, a vétkest pedig megbüntetni. így Perczelnek, ha adatai vannak az árulásról, az egyenes út az, hogy információit a kormánnyal közli. Az elmondottak eddig Perczel eljárását marasztalták el. Deák azonban folytatta és feltette a kérdést: mikor lehet ettől eltérni? „Akkor — adta meg a feleletet —, ha a kormány vagy nem teljesítette kötelességét, s a ház ezt úgy találja, vagy a háznak nincs bizodalma aziránt, hogy a kormány — habár az adatok elibe fognak is terjesztetni — részrehajthatadanul intézkedendik. Csak ekkor lehet parlamentaüs országban azon rendszertől eltérni, hogy a végrehajtó hatalom köréhez tartozó kérdések megvizsgálása egyenesen a végrehajtó hatalom köréhez tartozzék. Következésképp a vád és feladásának bebizonyítása a végrehajtó hatalom elibe való.” A kérdés tehát az, mondotta Deák, miután ismételten összefoglalta a helyzetet, hogy a ház a rendes utat kí- vánja-e követni, vagy mint kivételes dolgot „ki akarja-e venni a közigazgatás rendes vágásából?” Ha a rendes utat követik, Perczelnek akkor is lesz módja vádjait előadni. Ekkor Nyáry még egy kísérletet tett, hogy elvegye Deák érveinek erejét, s azt fejtegette, hogy az igazságügyi miniszter véleménye akkor állná meg a helyét, ha speciális kérdésről volna szó. Általánosság esetén azonban nincs igazsága, mert a kormány felelős a mulasztásokért, hogy „általánosságban mulasztás ne történjék”. A vádat a ház elé terjesztették — folytatta, így annak kell bizottmányt kinevezni, amely megvizsgálja Perczel adatait. Ekkor a türelmetlen, szavazást követelő közbeszólásokra az elnök elrendelte a szavazást. A többség nem kívánta a bizottmányt, s megszavazta, hogy Perczel vádjaival a minisztériumhoz forduljon.94

Ez után a közjáték után, a délutáni szünetet követően este továbbfolytatódott a törvényjavaslat részletes vitája. Deák két, részben a határőrezredek kérdését érintő rövid értelmező, illetve a szolgálati időre vonatkozó megjegyzéstől eltekintve, nem vett részt a vitában.95 Amikor a hadügyminiszter módosító indítványáról volt szó, Deák is azzal a módosítással értett egyet, hogy a gyalogságnál további két századot, a lovasságnál pedig egy századot szervezzenek az újoncokból. Az ekkor elrendelt névszerinti szavazás eredménye 226 igen volt, 117 nem ellenében és 45 tartózkodás mellett.96

94Közlöny 1848. aug. 23.; Deák beszédei II. köt. 301-303. p.; Népképviseleti országgyűlés 194. p. (Az ügynek nem ismerjük a folytatását.)

95 Közlöny 1848. aug. 23-24.; Deák beszédei II. köt. 304-305. p. (Kónyi tévedésből aug. 22-ét írt a szolgálati időt érintő felszólalás kapcsán.)

% Közlöny 1848. aug. 24. (Érdekes, hogy Kossuth nem szerepel egyik csoportban sem. De nincs nyoma annak sem, hogy az olasz segély kérdésében, vagy az egyházi iskolák ügyében elrendelt névszerinti szavazásban részt vett volna.)

84