A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)

Molnár András: Deák Ferenc a forradalom előtt

kintélyét kívánták látni a párttá S2erveződő liberális tábor élén. Deák azonban - politikai borúlátása és depressziója miatt - visszautasította a felkérést.

Álláspontját Batthyány, főként pedig Kossuth számára részletesen is megindokolta.9 A Pestre költözést azzal hárította el, hogy szerény jövedelme nem teszi lehetővé a hosszabb fővárosi tartózkodást. Ebben volt is némi igazság, ráadásul nemcsak magáról^ hanem két nővérének birtokrészéről is neki kellett gondoskodnia, miután bátyja halála óta egyedül irányította a család osztatlan birtokain folyó gazdálkodást. A kénytelen-kelleden gazdálkodó Deák tehát joggal érezhette magát „röghöz kötöttnek”.10 Kossuthhoz írott levelében azonban azt is nyíltan bevallotta, hogy a reménytelenség már rég eluralkodott rajta, és legfeljebb a „becsület és kötelesség” parancsára hallgatva kész rövid időre Pestre utazni, és a „siker reménye nélkül” is részt venni az ellenzéki mozgalom szervezésében.

Az ellenzék egésze számára „vezérfonalul” szolgáló program készítését Deák nem látta lehetségesnek. Általános elvek kimondását semmitmondónak, feleslegesnek, sőt az ellenfél által kisajátíthatónak vélte, konkrét elvek és feladatok megfogalmazásától pedig azért óvakodott, mert attól tartott, hogy az óhatadanul a liberális erők megosztásához, és így az egész reformmozgalom további gyengüléséhez vezethetne. Más, alkotmányos országokban lehet az ellenzéknek a szerteágazó vélemények mellett is közös célja: „többséget szerezni, hogy a minisztérium megbukjék, s az ellenzék emberei foglalják el annak helyét”. Ilyen célt azonban a magyar ellenzék „magának ki nem tűzhet” szögezte le — Kossuth és Batthyány véleményétől eltérően — a pesszimista Deák.11

1845 novemberében Deák úgy látta, hogy az ellenzék lépéshátrányba került a reformelképzelések kisajátítására törekvő, és e téren egyre aktívabban fellépő kormánnyal szemben. Deák túlértékelte a kormánypárt kiépítése és az ellenzék visszaszorítása érdekében tett lépések sikerét, és az ellenzék felbomlásától tartott, ezért defenzív taktikát javasolt elvbarátai számára. Az ellenzék lehetőségeit és feladatait a következőképpen fogalmazta meg az adminisztrátori rendszer visszaéléseit feszegető zalai megyegyűlésen, 1845. november 10-én: „Kísérje az ellenzék figyelemmel a kormány minden lépteit. Őrködjék szigorúan a törvények sérteden fenntartása felett. Minden hibát, minden törvényszegést rójon meg személyes tekintet nélkül, minden hiányt fedezzen fel, nyilatkozzék pártérdek és mellékes tekintetek nélkül. Törvény,

9 Batthyányhoz írott levelét idézi Fcrcnczi Zoltán 2. köt. 23. p., Kossuthnak adott válaszát közli Váczy János 163-170. p.

10 Deák gazdálkodásáról: Molnár András: Deák Ferenc mint „mezei gazda”. In: Levéltári Szemle 1992. 1. sz. 32-43. p., Molnár András: Deák Ferenc birtokai. Egy zalai középbirtokos család gazdálkodása a 19. sz. első felében. In: Gazdaságtörténeti tanulmányok. (Zalai Gyűjtemény 34.) Zalaegerszeg, 1993. 41-75. p.

11 Váczyjános 163-170. p.

7