A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)
Fónagy Zoltán: Deák Ferenc és a jobbágyfelszabadítás
dent tegyen meg. Jól felfogott érdekében a földbirtokos osztálynak akár áldozatokra is késznek kell lennie, mert Jellacic állítólag már most proklamációkat terjeszttet Somogybán és Baranyában, amelyekben győzelme esetére további előnyöket, sőt, állítólag a földesúri birtokok egyharmadát ígéri az őt támogató parasztoknak. Az 1846- os galíciai eseményekkel állította párhuzamba ezeket az állítólagos ígéreteket: ott is a népet lázította fel a kormány a birtokosok ellen. A népről, amely „ezerenkint tódul fegyver alá”, és amelyik „minket arisztokratákat legnagyobb bizodalmával megajándékozva ide küldött”, gondoskodnia kell a törvényhozásnak. Javasolta, hogy az országgyűlés határozzon a szőlődézsma azonnali eltörléséről, és másnapra tűzze napirendre az egyéb úrbéri viszonyok megszüntetéséről szóló, Kossuth által az előző napon ígért törvényjavaslatot. Perczel felszólalása drámai feszültséggel telített időben hangzott el. Előző este jelentette be ugyanis Batthyány Lajos gróf, megbízott miniszterelnök, hogy amitől hetek óta tartottak, bekövetkezett: a horvát sereg átkelt a Dráván és Magyarország földjére lépett. Perczel javaslata után kisebb vita alakult ki, hogy ragaszkodva az elfogadott napirendhez, az Erdély uniójának részleteit szabályozó törvénycsomagot tárgyalják-e először, vagy az úrbéri törvényeket. Nyáry Pál az általa benyújtott törvénytervezetet szerette volna tárgyaltatni. Bartos Ede baranyai képviselő bejelentette, hogy ő is törvényjavaslatot nyújtott be a bordézsma megszüntetése tárgyában. Kossuth azt javasolta, hogy a Nyáry-féle úrbéri törvényjavaslat helyett az igazságügyminiszterét vegye tárgyalás alá a parlament, annál is inkább, mert azt már megvitatták az osztályok, a házszabályok által előírt másik fórum, az osztályok küldötteiből álló központi bizottmány pedig a másnapi ülés előtt elkészítheti véleményét. O is sürgősnek tartotta a feudális maradványok rendezett felszámolását, méghozzá a birtokosok szempontjából is: ha a nemesség tartogatni akarná a fennmaradt jobbágyi viszonyokat, „csak önmagának ártana, mert alkalmasint kármentesítés nélkül vesztené el, mivel azokra ki van mondva az isteni végzet által, hogy azok fenn nem maradhatnak”. A nemesség érdekeinek kímélését, azaz a kármentesítés végrehajtását a magyar elem, a magyar nemzetiség érdekében is halaszthatatlannak tartotta. Az úrbéri maradványok felszámolásával párhuzamosan vegyék tárgyalás alá a kármentesítésről benyújtandó javaslatát, „adassék meg a nemességnek az, mire méltán számot tarthat, miszerint legyen kedve a hazát ezen nagy veszélyben védeni”.50 Szeptember 15-ére a központi bizottmány elkészítette jelentését, de azt a képviselők még nem kapták kézhez. így az úrbéri törvényjavaslat tárgyalása nem kezdődhetett ugyan meg, de a parlament, esti ülésén, Pázmándy Dénes házelnök indítványára egyhangúlag elfogadott egy határozatot, miszerint a szőlődézsmát azonnali hatály- lyal, az állam által fizetendő kárpótlás mellett eltörlik. Kossuth kiegészítő javaslata 50Pap Dénes i. m. II. kötet 210-214. p., KLÖM XII. 937-938. p. 42
