A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)

Molnár András: Deák Ferenc igazságügyi miniszteri irataiból

valósága kétségtelen, és személyének ugyanazonossága is bizonyos, a bíróságnak joga leend az eljárás felfüggesztését teljesen megtagadni.

k) Ha az eljárás fel nem függesztetett, vagy a felfüggesztési üdő lefolytával ismét elkezdetett, és a közvádlónak és vádlottnak tanúi rendesen kihallgattattak, a közvádló röviden előadja ismét a vádat és annak próbáit, ezután pedig a vádlott vagy védője mondják el azt, mit a védelemre szükségesnek látnak, melyek után a bíróság ítéletet hoz.

l) A rögtönítélő bíróság eljárása nyilvános leend, ha csak vagy a vádlott nyíltan és határozottan ellenkezőt nem kíván, vagy a bíróság alapos okoknál fogva nyilvános eljárást károsnak nem látja. Alapos oknak pedig csak az tekintetik, ha a nyilvánosság miatt méltán attól lehet tartani, hogy erőszakos megtámadások zavarják meg az eljárást, vagy attól, ha a tanúk félelem által gátolva lesznek a lélekismeret szerinti tanúságtételben, vagy pedig attól, hogy valamely szövevényesebb összeesküvés elágazásának nyomozása lehetedenné válik. Minden ily esetben a jegyzőkönyvbe kell iktatni azon okokat, melyek miatt a nyilvánosság elmellőztetett.

m) A vádnak bebizonyítására múlhatadanul szükséges a vádlottnak a körülményekkel összehangzó elismerése, vagy ennek hiányában legalább két, kifogás nélküli, teljes hitelű tanúnak összehangzó, határozott bizonyítása.

n) A vádlottnak elmarasztalására a bíróság minden tagjainak feltétien beleegyezése szükséges.

o) Elmarasztalás esetében csak halálos büntetést mondhat ki a bíróság, mely agyonlövetés által haj tátik végbe.

p) Ha a vádlott teljesen ártatlannak találtatott, a bíróság által felmentetik, és azonnal szabadon bocsáttatik. Ily felmentő ítéletre egyszerű szótöbbség elegendő.

q) Ha pedig a vádlott teljesen ártatlannak nem találtatott ugyan, de bűntette nem olyan, mely a fentebbi 9-dik § szerint a rögtöni bíróság elébe tartozik, vagy a bíróságnak valamely tagja az elmarasztalásban meg nem egyezett, a vádlott azonnal a köztörvény szerint ítélő bíróságnak lesz általadandó.

r) A rögtönítélő bíróság ítéletétől sem fellebbvitelnek, sem kegyelemérti folyamodásnak helye nem leend, hanem a vádlottra kimondott halálos ítélet a vádlottnak azonnal kihirdettetik, s 3 óra múlva a bíróság egyik tagjának jelenlétében végre- haj tátik.

s) A végrehajtásnál jelen volt bírói tag, a bíróságnak, mely folyvást együtt van, jelentést tesz a végrehajtásról. Ezen szóbeli jelentés is jegyzőkönyvbe iktattatik, s ekképp a jegyzőkönyv befejeztetvén, a bíróság minden tagja által aláíratik, és a kit, biztosnak, ezáltal pedig az igazságügyi ministernek megküldetik.

t) A rögtönítélő bíróság eljárásának minden egyes esetre nézve, az eljárás megkezdésétől az ítélet végrehajtásáig számítandó háromszor 24 óra alatt teljesen be kell fejezve lenni; kivétetnek ezen szabály alól azon esetek, melyekben a h) alatti szabály

289