A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)
Hermann Róbert: Deák Ferenc tevékenysége 1848 októberétől a szabadságharc végéig
általunk ismert iratokból úgy tűnik, hogy a győztes fél egyetlen mértékadó csoportjában sem vetődött fel az a gondolat, hogy Deák ellen eljárást indítsanak. A szeptember 1-jei rendelet azonban Deákra is vonatkozott, ám ő maga nem sietett a jelentkezéssel. Tolnay Károllyal, a megye egy másik képviselőjével csak november 7-én indultak Pécsre, ahová november 8-án érkeztek. Zala megye ekkor a pécsi katonai kerülethez tartozott. Deák és Tolnay jelentkeztek Karl Wernhardt vezérőrnagynál, a pécsi katonai kerület parancsnokánál. Wernhardt közölte velük, hogy Pécsett megszűnt a hadbíróság, de egy hadbíró százados az 1. (Császár) könnyűlovas ezredből meg van bízva a képviselői nyilatkozatok átvételével és Pestre küldésével. Deák és Tolnay ezután felkeresték az illető hadbírót, átadták neki nyilatkozatukat, s megkérdezték tőle, hogy hazamehetnek-e, vagy Pestre kell-e menniük? A hadbíró azt felelte, hogy erről megkérdezi Wernhardtot, s annak rendeletét tudatni fogja. Még november 8-án este 7-kor közölte Deákékkal, hogy szabadon hazamehetnek, s nyilatkozatukat továbbítani fogják. 1849. december 4-én Haynau hadseregparancsnoki rendeletben közölte, hogy csak azok ellen kell igazoló eljárást lefolytami, akik Debrecenben „a rebellisek kon- ventjének tárgyalásaiban” részt vettek. Ezzel Deák is kikerült a felelőségre vonhatók köréből. Ám 1850 elején Bogyay Lajos zalai cs. kir. megyefőnök felszólította Deákot egy újabb nyilatkozat beküldésére. Deák 1850. március 13-án Kehidán írott válaszában közölte, hogy eddig azért nem adott be újabb nyilatkozatot ténykedéséről, mert ez Wernhardt és a hadbíró százados iránti bizalmatíanságra mutathatna; ám ha kívánják, ismét beadja nyilatkozatát.78 Kraft százados, törzshadbíró 1850. május 17-én Pesten írott jelentésében közölte Euthym Nedelkovich törzshadbíróval, hogy Deák az 1849. december 4-i hadseregparancs alapján „nem tartozik azok kategóriájába, akik ellen hadbírósági vizsgálatnak még helye lehet”. Nedelkovich másnap ad acta tette a Deákra vonatkozó vizsgálati iratanyagot, s Deáknak bizonyítványt adott ki a vizsgálat megszüntetéséről. Ennek alapján elképzelhető, hogy Deák a vizsgálat befejezésekor Pesten tartózkodott, de az is lehet, hogy postán kapta meg a bizonyítványt.79 Takács Ferenc joggal állapítja meg Deák abszolutizmuskori pályáját taglaló monográfiájában, hogy „1849 után a hazai polgárosodásért folytatott küzdelem vezetői közül cselekvőképes politikusként egyedül Deák maradt itthon, így az ő nevéhez 78 Közli Kiss Gábor - Molnár András 35-36. p. 79Kónyi II. 381. p. Ferenczi félreértette a szöveget, s arról ír, hogy Deákot az 1849. december 4-i főparancsnoksági rendelet alapján megidéztetvén, feljelentették, s meg kellett jelennie a pécsi hadbíróság előtt. Nagyjából a Kónyi által közölt dokumentumok alapján ismerteti az eseményeket Kör- möczi Katalin 82-83. p. 219
