A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)

Hermann Róbert: Deák Ferenc tevékenysége 1848 októberétől a szabadságharc végéig

keztette vitapartnerét arra, „hogy ápril 14-két március 4-ke, oly nap és olyan okmány kibocsátása előzte meg, amely egy tollvonással eltörölte Magyarország alkotmányát, önállóságát, teljesen mellőzve a pragmatica sanctió azon részét, amely ez alkotmányt, ez önállóságot biztosította”.62

Visszatérni vagy távolmaradni?

A Debrecenben összeült képviselőházban első ülések után aktuálissá vált valamifajta seregszemle tartása. Annál is inkább, mert január 22-ig összesen 15 lemondási nyilatkozat vagy távolléti engedély kérelem futott be a képviselőházhoz. Madarász József Fejér megyei képviselő, az OHB tagjának, Madarász Lászlónak a testvére, még 1849. január 22-én javasolta, hogy a Ház elnöke írja össze a megjelent képviselőket. A meg nem jelenteket pedig ossza két csoportba. Az elsőbe azok kerüljenek, akik a Háztól kapott engedély vagy a kormány megbízatása következtében vannak távol, a másodikba azok, akik egyikkel sem rendelkeznek. Madarász indítványozta azt is, hogy az engedély nélkül távollévő képviselők 14 napon belül kötelesek megjelenni a képviselőházban. A képviselőház elfogadta a javaslatot, s Palóczy László, a képviselőház korelnöke január 26-án bemutatta a távollévő képviselők névsorát. Madarász József azt javasolta, hogy a február 10-ig meg nem jelenő képviselőket a Ház törölje soraiból, s helyettük újak választására utasítsa a választókerületeket. A Ház elnapolta az indítvány tárgyalását, s felszólította a távollévők közé véleúenül beírt képviselőket, hogy addig jelentkezzenek Palóczynál. A indítványból egyértelművé vált, hogy a radikálisok a névsort a képviselőház purifikációjára akarják felhasználni.

A február 3-án tartott ülésben Palóczy bemutatta a helyesbített névsort. Madarász József február 8-án ismét sürgette indítványának tárgyalását. A Ház ezt ismét elhalasztotta. Szaplonczay József képviselő indítványára, február 27-én tűzte napirendjére a képviselőház az indítványt. Ekkorra a február 10-i határidő már illuzórikussá vált, ezért a képviselőház Irányi Dániel javaslatára úgy döntött, hogy aki február 27-ig nem jelent meg, s távolléte igazolva nincs, aki engedély nélkül távozott, vagy a nyert engedélyen túl maradt, s távollétét nem igazolta, azt ki kell törölni a képviselők névsorából, s a kerületeket új választásra kell utasítani. Madarász József — Irányi javára — visszavonta indítványát. A Ház február 28-án tárgyalta meg az újabb indítványt, s március 1-i határidővel elfogadta azt, azzal, hogy a szükséges névsort a jegyzőknek és a Ház elnökségének kell elkészíteniük, s átadniuk az igazolási választmánynak. A választmány március 23-án terjesztette elő jelentését, s a Ház 24-én és 26-án tárgyalta az egyes képviselők igazolását.

62Csengery Antal 86. p.

213