A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)
Mezey Barna: Deák Ferenc és a büntető eljárásjog reformja 1848-ban
katonai felügyelet alatt kívánta elhelyezni rabjait." Ez a törekvés korábban is konzerválta a magyar börtönállapotokat, most sem a továbblépést szolgálta. Látni kell viszont, hogy az úriszékek megszüntetéséből eredő feladatok hatalmas terhet jelentettek a vármegyék büntetés-végrehajtási intézetei és hatóságai számára, s a kitörést biztosító anyagi feltételek sem álltak ekkor még rendelkezésre; a függetlenségi harc kirobbanása pedig eleve esélytelenné is tett minden idevágó törekvést. Deák Ferenc legtöbbet emlegetett intézkedése, a Pest város közönsége számára kiadott rendelete is egy beadványnak köszönheti megszületését. Kosovics Hermán folyamodványában „nyomós panaszok tétetvén Pest városa rabjai és börtönei állapotát” illetően. Ezért a város börtöneinek negvizsgálására az igazságügyi miniszter 1848. május 15-én kiküldte Bónis Sámuel osztályigazgatót, és „a tapasztalandókról teendő jelentésének” benyújtására szólította föl.100 A Pest város tömlöceiről szóló jelentés101 alapján azután rendeletet intézett a városhoz a tömlöcállapotok javításáról.102 Bónis Sámuel jelentése iszonyatos képet festett a városi tömlöcökről. Bölöni Farkas Sándor 1834-es leírása óta, mely útjára bocsátotta a magyar fogházjavító mozgalmat,103 mi sem változott. „... ag épület alatt levő börtönöket, melyekben részint vizsgálat alatt levő vádlottak, részint kóbor legények, s koldulásért béfogottak vágynak bégárva, megvizsgálván, azokat oly sötéteknek, nedveseknek, és amennyiben előttek egy földalatti, csak csekély sgelelő ablakokkal ellátott sikátor vezet, nehezen sgellőgtethetőknek, s egeknél fogva egészségteleneknek találtam”. De nemcsak a tömlöcök egészségtelen voltát kifogásolta az osztályigazgató. Szóvá tette, hogy egyes zárkákban 12-13 rabot is együvé zártak, hogy a közös elzárásnál semmi tekintettel nincsenek a súlyos bűnelkövetők és a vétségért letartóztatottak, esedeg a kihágásért bekísértek elkülönítésére. „... egenföldalatti tömlö- cökben még csak fa nyosgolyák sem lévén, a meg nem ítélteknek e tekintetben rossgabb sorsa van, mint annak, kire már a bűntett bébigonyosodván, ítélet következtében lakói. ’’Végső sommáza- tában Bónis Sámuel „addig is, míg a tömlöcök orsgágsgerte jobb karban bogainak, ideiglenesen rendelkezni múlhatatlanul szükségesnek” ítéli az ügy jelenlegi állása szerint. Mint tudjuk, Deák néhány napra rá kibocsátotta rendeletét Pest városához. A rendelet méltó emléke Deák Ferenc humanizmusának, büntetőjogi törekvéseinek. A reformkori nagy tervek maradványaként 1848-ra emlékké szelídülő büntetésvégrehajtási eszmék e rendeletben ismét erőre kaptak. Fölbukkant ugyanaz az emberbaráti szellem, mely oly jellemző volt a ’43-as javaslat büntetési rendszerére és börtönügyi "MOL H 67. Álladalmi titkári osztály 1. kútfő 831/1848. sz. '““MÓL H 69. 1. kútfő 731/1848. sz. 2. d. f. 1-5. '“■Jelentése a büntető törvénykezési osztály igazgatójának mint e végre kiküldöttnek a Pest Városi tömlöcök állapotáról. 1848. május 21. MOL H 69. 1. kútfő 1088/1848. sz. 1. d. f. 188-189. 102Az Igazságügy Ministere Pest városa közönségének, 1848. május 25. MOL H 69. 1. kútfő 424/1848. 1. d. f. 186-187. 103 Bölöni Farkas Sándor: Utazás Észak-Amerikában. Pest, 1834. 62. p. 181
