A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)
Molnár András: Deák Ferenc a forradalom előtt
csomagot is, amely az 1845 óta felmerült legfontosabb politikai kérdésekben fogalmazta meg Zala megye álláspontját. Az utasítás kötelezte a követeket, hogy időnként tudósítsák a megyét az utasításban foglalt alapelvek életbeléptetésével kapcsolatos országgyűlési tárgyalásokról, és amikor szükséges, kérjenek a megyétől részletesebb pótutasítást.54 Tolnay Károly és ifjabb Csuzy Pál (utasításuknak megfelelően) már november 13-án tájékoztatták megyéjüket az országgyűlés megnyitásáról és a nádorválasztásról. Megküldték továbbá — jelentésükhöz csatolva — az országgyűléshez intézett királyi előterjesztéseket is, amelyekből kitűnt, hogy a kormány magáévá tette az ellenzék számos korábbi reformelképzelését.55 A követek első jelentését és a királyi előterjesztéseket tárgyaló november 15-i közgyűlésen Deák Ferenc „igen jó egészséggel jelent meg”, és „a tanácskozásban is élénk részt vett”.56 Zala megye gyorsírói szinte szó szerint feljegyezték az elsőként hozzászóló Deák Ferenc beszédét.57 A királyi előterjesztések kapcsán Deák eltérő álláspontra helyezkedett, mint az ellenzék Pozsonyban tartózkodó-, és a kormány megbuktatására törekvő vezetői. Batthyány és Kossuth ugyanis ellenezték, hogy az országgyűlés a kormány reformjavaslatait vegye tárgyalás alá, nehogy ezáltal a kormány vegye át a kezdeményező szerepet, kisajátítsa a reformokat, és kifogja a szelet az ellenzék vitorlájából.58 Deák ezzel szemben üdvözölte az uralkodó reformszándékát. Örömét fejezte ki, hogy a kormány most maga kívánja törvénybe iktatni, amit a hatalom korábban véteknek tartott, és amiért „oly sok jeles hazafi szenvedett”. Deák hangot adott meggyőződésének, miszerint „a cél egyedül az, hogy eszközöltessék, mi a haza javára szolgál, nem tekintve, melyik rész által eszközöltetik az. Az ellenzék fényesebb diadalt soha sem ünnepelhet, mint amikor oda vitte a dolgot, hogy azon ügyet, melyért egykor üldöztetett, a kormány magáévá tette”. Deák szerint „nem az a diadal, midőn egyik párt a másikat leszavazza, hanem ha valamely párt magáévá teszi azon elveket, melyekért a másikat üldözte, rágalmazta”. A királyi előterjesztések egyes pontjaira kitérve Deák azt indítványozta, hogy engedjen a megye „szabadabb tért” a követeinek, ne gátolja őket részletes utasításokkal. Példaként említette az örökváltság ügyét, mely „az országban létező minden viszonyoknak” figyelembevételét igényli. A követnek „az egész ország érdekét kell ^ZMLkgy. ir. 1847:3616. 55 ZMJ, kgy. jkv. és ir. 1847:3660. 56 Pesti I Űrlap 1847. nov. 26. (991. sz.) 350. p. 57ZML Zala megye Állandó Bizottmányának iratai (ÁB ir.) 1848:125. („Gyors-írói jegyzek” Deák nov. 15-i beszédéről). A megye gyorsírói által, c jegyzőkönyv alapján készített sajtótudósítás: Pesti Hírlap, 1847. nov. 26. (991. sz.) 350. p., vő. Kónyi Manó 2. köt. 172-175. p. 58 Ezt az álláspontot kívánta elfogadtatni a vidéki ellenzékiekkel is Batthyány Lajos pártelnök 1847. nov. 17-i és nov. 21-i körlevele. (Vö. KLÖM XI. köt. 305-309. p.) 17
