A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)

Mezey Barna: Deák Ferenc és a büntető eljárásjog reformja 1848-ban

maradt fönn adat. Az igazságügyi minisztérium csupán két alkalommal bocsátott ki utasítást sajtóper megindítására,69 egyiket a Márczius Tizenötödike,70 másikat a Munkások Újsága71 ellen. Az eljárásokat a szeptemberi fordulatot követő politikai változások után nem folytatták le. Mindkétszer olyan írások alapján utasította a kormány az igazságügyi minisztert eljárásra, melyek alkalmasak voltak a dinasztiával fennálló viszony megrontására valamint a kormány lejáratására; és olyan időszakban, amikor a felelős minisztérium még mindent elkövetett az alkotmányos út, a dinasztiához fűződő jó viszony betartásának érdekében.

Deák Ferenc tudatában volt a rendelkezés ideiglenességének. Ezért is intézkedett úgy, hogy az esküdtszékek a következő országgyűlésig állíttassanak fel, s azt követően kiérlelt, a tapasztalatokat felhasználó országgyűlési határozattal artikulárisan szabályozott szakaszokkal kell kiegészíteni a sajtótörvényt. Az igazságügyi miniszter munkáját dicséri, hogy ennek dacára „az eljárási résznek bizonyos tételei pedig a sajtóeljárási rendeletben 50 évet meghaladó ideig is érvényben voltak. Maga Deák Ferenc, mint igazságügyminiszter 1848. május elsején adta ki ezt a rendeletet, mellyel csaknem szóról-szóra megegyezik az 1867-diki igazságügyminiszteri sajtórendelet” — értékelte a rendeletet Deák késői tisztelője, Wlassics Gyula.72 S így igaz: az 1867. május 17-én, Horvát Boldizsár kibocsátotta sajtórendelet némely kisebb eltérést nem tekintve a Deák-féle javaslat konstrukcióját és szövegezést használta. Az eltérések nem túl érdemiek mellőzi a vádesküdtszéket, a választás és a kinevezés vegyesen bukkan fel az esküdtszékek összeállításában (pl. kinevezés a szolgálati lajstromot összeállító tisztviselők esetében), a bűnvizsgáló bíró és a közvádló is kinevezett személy; elveti a kötelező védelem elvét.

2. A vésztörvény-javaslat

1848 nyarán az országban, különösen a délvidéken paraszt- és nemzetiségi zavargások törtek ki. A magyar kormány kénytelen volt ezekre a fegyveres mozgalmakra katonai retorzióval válaszolni. Többen a közönséges katonai beavatkozást kevésnek és alkalmadannak találták, köztük Hadzsics Lázár képviselő is. Többet követeltek: ostromállapot bevezetését az érintett területeken. Hadzsics 1848. július 24-én a képviselőházban törvényjavaslatot nyújtott73 be Temes, Torontál és Bács megyék terü69 Sarlós 66. p.

70 MOL H 69. 4. kútfő 11. tétel.

71 MOL H 67. 24. kútfő 9631/48., 7314/48. sz.

72 Wlassics 1. köt. 69. p.

73 Hadzsics Lázár képviselő törvényjavaslata Temes- Torontál- és Bács megyék ostromállapotba helyezéséről, valamint haditörvényszékek felállításáról. In: Az 1848/49. évi népképviseleti országgyű176