A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)
Mezey Barna: Deák Ferenc és a büntető eljárásjog reformja 1848-ban
nincs ember, kire a munkát bízni akarnám, j ezt elvállalná, jobb embereink amúgy is szerfelett elfoglalnák, pedig nagy bajnak tartom, ha a kódex éppen jelen körülmények között elmarad. ’57 58 Az 1848. július 10-i ülésen a képviselőházban a választási visszaélésekkel kapcsolatos vitában így szólt: „Ha az idő engedné a büntetőtörvénykönyvet elővenni, ott van törvényjavaslat aziránt is, ha a tisztviselő szándékosan vagy hanyagságból nem teljesíti vág/ megszegi a törvényt, miképp bűnhődjék. Ha szükséges leend, magából a codexből ezen törvényjavaslatot kiemelve elő lehet venni. ’5S íme, a megoldás: Deák Ferenc precizitása, a tökéletességhez való ragaszkodása bizonyos korrekciók elvégzésének szükségessége okán nem engedi, hogy a teljes javaslat a ház elé kerüljön, de lehetőséget lát arra, hogy bizonyos részeket átemeljenek a ’43-as elaborátumokból a hatályos jogba. Ez a koncepció tette lehetővé azt, hogy a deáki remekmű néhány töredéke ne csak a levéltárak polcain, országgyűlési iratanyag mellékleteként maradjon az utókorra, de jogszabállyá válva kerülhessen a joghistória lapjaira. Három jellegzetes bizonyítéka a deáki kodifikációnak a sajtóes- küdtszéki rendelet, a vésztörvény és a börtönügyi rendelet. 1. A sajtóesküdtszéki rendelet 1848. április 7-én kapta meg a királyi jóváhagyást az április törvénycsomag egyik legkiérleltebb darabja, a sajtótörvény.59 A diaetális bizottság és az Állami Konferencia dicsérő jelzőit is elnyert törvényszöveg kitűnőségét nem kevéssé az a tény biztosította, hogy a törvénycikk első és második fejezete a ’43-as javaslatra támaszkodva készült (amúgy Szemere Bertalan tollából származott). De a sajtótörvény is, miként a legtöbb áprilisi törvény, továbbutalt a részszabályok elkészítésére. A végrehajtó hatalom feladatává tette a részletek kimunkálását. „A minisztérium felhatalmaztatik, hogy szorosan a büntető eljárásról szóló múlt országgyűlési javaslat elvei szerint az esküdtbíróságok alakítását rendelet útján eszközölje.” A törvényi felhatalmazás alapján három hét alatt készült el Békey István és Szalay László alap fogalmazványa nyomán a sajtóesküdtszéki rendelet, melyben — nyilván nem szándékolatlanul — szó szerinti egyezések vannak a ’43-as javaslattal. A rendelet jellegzetes vonása az esküdtszéki szerkezethez igazított eljárás. A rendelet Deák álláspontját tükrözi. „Oly országban [...], hol esküdtszéki eljárás van, [...] alapelve, hogy inkább mentessék fel tíz bűnös, mint egy ártatlan elítéltessék.”60 Ezzel összefüggésben újszerű intézkedés mindenekelőtt a rendőri szervek kikapcsolása a nyomozásból, a nyomozás átadása a közvádlónak alárendelten működő bűnvizsgáló 57 Sándorfy 305. p. 58 Kónyi 2. köt. 250. p. 59 1848:18. te. 60 Kónyi 2. köt. 97. p. 174
