A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)
Balogh Elemér: Deák Ferenc és az anyagi büntetőjog kodifikációja
után ítélték el őket, lényegében kártérítési kötelezettséget állapítva meg. Az ítéletlevélből egy meglehetős alapossággal lefolytatott eljárás képe bontakozik ki, az ítélet indoklása meggyőző, Deák mégis úgy intézkedett, hogy „a kérdéses periratokat, a dolognak épségben tartása mellett” hozzá terjesszék fel.45 Hogy mire volt Deáknak ideje...? Deák 1848. augusztus 1-jén átiratot intézett Pest megyéhez. Az Úri helységben lakó Bori Gergely panaszolta az igazságügyi miniszternek, hogy ő a helybeli törvénybíró, jegyző és több tizedesek által „személyes bántalmakkal illettetett, s kéri sérelmének megvizsgálását és a bűnösök megbüntetését”. Deák átiratában utasította a vármegyét, hogy az ügyben folytassanak le vizsgálatot és „világosító jelentést” tegyenek neki.46 Gyakoriak voltak az uzsorások elleni panaszok is. Klián Soma és társa, Gajzinger Móric ellen Pozsony vármegye székén uzsoráskodás vádjával per indult, s bár ítélet még nem született, a vádlottak máris a miniszterhez fordultak, hogy „a pör szorosan megvizsgáltassák, s ha a pöriratok úgy hozzák magukkal, meg is semmisíttessék”.47 A jó igazságügyi miniszter (határtalan türelemmel) jelentést kért az ügyről a vármegyétől. Nem hiányoztak a miniszter asztaláról az erkölcsrendészeti ügyek sem. Szák József lelkész fordult 1848. augusztus 23-án Deákhoz azt panaszolván, hogy falujában „halladan bujaság, rablások” kaptak lábra. Kéri egy küldöttség kirendelését, mely előtt ő majd „mindent napfényre hozand”. Deák most sem mulasztotta el az intézkedést: Szatmár megyét utasította a vizsgálat elvégzésére, melyről jelentést vár.48 Végigtekintve Deák Ferenc jórészt saját maga által kialakított miniszteri munkakörén, megállapítható, hogy emberfölötti munkát végzett. Egyetlen hozzá érkezett ügyet sem hagyott elintézetlenül, még a „legátlátszóbb” esetekben is lépéseket tett a további tájékozódás érdekében. A polgári szemléletű büntetőjog anyagi jogának alapelveit saját magán kérte leginkább kérlelhetetlenül számon. A törvény(ek)ben és az országos szokás megszentelte, s így alkotmányosnak tekintett büntetési szokásokon nem engedett rést ütni. Az ártatlanság vélelmét pedig olyan elszántan védelmezte, hogy még csip-csup ügyekben is lelkiismeretes vizsgálatot követelt. Joggal 45 MOL H 69. 18/4947. A Deákhoz írt levél nagy bizalomról árulkodik, megszólítása: „Tisztelt Polgár Miniszter Úr!” A megítélt kártérítés a bőrök árát és bizonyos járulékos költségeket tartalmazta, ösz- szesen 50+25+62 forint összegben. 46 MOL H 69. 18/5217. Ehhez nagyon hasonló eset: Jan János gajári (Pozsony vármegye) lakos azért fordult Deákhoz, mert házábóli kivettetését és megveretését panaszolta, és azt, hogy eladott házának vételárából csak annak felét (1500 forintból 800-at) kapta meg. Deák itt is „felvilágosító jelentést” kért. MOL H 69. 18/5218. 47 MOL H 69. 18/5218. 48 MOL H 69. 18/5470. 156
