A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)
Dobszay Tamás: Deák Ferenc és az igazságügyi minisztérium szervezése
revolutio van, azt hisszük, hogy mindent visszakapunk. A másik folyamodás valóságos paradigmája Jeremiás siralmainak; elbeszéli benne a község, hogy [...] a rabszolgaság súlyos láncait hordja, [...] az egész világ szabad, csak ő rabszolga. [...] s a dolog abban áll, hogy sessionális jobbágyok, s minden praestatióik megszűntek, de a szomszéd uraság pusztáját bírják árendában [...], és panaszkodnak, hogy a földesúr, kinek pusztáját három évre kivették, nem akarja nekik elengedni az árendát. Sok méltó panasz mellett ilyen is van, s a törvényhozás azért rendelte a már megtörtént elkülönö- zések felbonthatatlanságát”, mert különben más bírói ítéletek megtámadására is hivatkozni lehetne az utólag megváltoztatott úrbéri ítéletekre. Az idézett esetekre vonatkozó iratok megtalálhatók az elnöki állagban. Vagy fontosságuk miatt emelte ki őket Deák, vagy éppen az országgyűlési beszédhez keresett konkrét esetet, amelyre hivatkozhat.84 A hivatkozások — tehát az, hogy nem jogos, de fájó paraszti sérelmekre vonatkoznak — világít rá Deák miniszteri tevékenységének sokat emlegetett alapelvére, a törvényességre. Ennek érvényesítését még a kormánnyal szemben is képviselte, amikor pl. Ilkey Sándor pénzügyminisztériumi osztályigazgató azt kérdezte, hogy milyen a kincstári birtokokon fekvő maradvány- és irtványföldek jogi helyzete, illetve az erről esetleg tervezett különleges intézkedések felől érdeklődött. Deák azt válaszolta, hogy az állam ugyanolyan tulajdonos, mint más, neki nincs módja az államra is érvényes törvényektől eltérő módon rendelkezni.85 További fontos jellemzője a minisztérium működésének a méltányosság. Ezt láttuk a talán nem jogszerű, de fájó jobbágyi sérelmek panaszlóival kapcsolatos magatartásában. Talán nem belemagyarázás, ha ezt látjuk abban, hogy a horvátoknak pl. az ő kezdeményezésére a kormány latin nyelven írt, sőt a május 5-i körlevél latin fordításából a király személye körüli miniszter neve mellől kihagyták a „magyar” szót, hogy a nemzeti jelleg hangsúlyozásával a horvátokat ne provokálják. Talán szintén ez az oka, hogy a szokványos kifejezés helyett, amellyel a kancellária elé tartozó ügyeket illették, szintén elhagyták a „politikai ítélkezés” kifejezést, és a pontosabb, körülírt változattal cserélték fel: „Azon ügyek adminisztrációja, melyek eddig az udvari kancellária elé tartoztak”. 841848. augusztus 10. képv. házi beszéd Deák Ferenc beszédei 2. köt. 298-299. p. Az idézett esetek: a bérföldektől megtagadott dézsma: MOL IM Elnöki (H 65.) 1848:1275. (július 9.) a birtokost a parasztok kiszorítják a legelőről: Uo. 1848:1697. (aug. 5.) További, az elnöki iratok közé emelt panasz (a parasztok kibecsültetése): Uo. 1848:1892. (aug. 16.) 85KLÖM XII. 157-158. p. 125