A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)

Dobszay Tamás: Deák Ferenc és az igazságügyi minisztérium szervezése

ván. A kinevezések május elején léptek hatályba, Ghyczy legalábbis - Deáknak hozzá írt levele szerint - május 1-től húzta fizetését.28 A kinevezésekről a közvélemény a Pesti Hírlapból, május 7-én értesült. A néhány hetes szervezőmunka eredményeképpen május elejétől a minisztérium 23-26 fővel már folyamatosan működött.

A szervezet alakulását két időmetszet közt érdemes szemügyre venni; az egyik május eleje, az első nagyobb kinevezési hullám utáni napok, a másik június dereka, amikorra több személyi és szerkezeti módosulás után a véglegesnek bizonyult állapotok kiépültek. A hivatalnokok pontos létszámát nehéz megállapítani, ugyanis már a működés megkezdése előtt változások történtek a személyzeti listán. Kraynik Imre titkár — bár az április 22-i listán szerepel - már május 1-jén a közlekedési tárca állományába került, viszont Anderkó György, akit Kossuth - nemzedségi és vallási méltányosságból — még Eötvösnek ajánlgatott, május 3-án mégis Deáktól kapott fogalmazói kinevezést. Május 6-án Hadzsics János az eredeti osztályfőnöki helyett tanácsosi besorolást kapott, de helyét végül nem foglalta el. Egyelőre az induláskor megállapított állások mindegyikét sem töltötte be a miniszter; ugyanis fenn akarta tartani annak lehetőségét, hogy további olyan személyt hívjon hivatalába, akit ő nagyon szeretett volna megnyerni, de akinek végleges válaszát várta. így pl. Bezerédj Istvánnak Deák április 23-án így írt: „köteles vagyok előre Téged arról is értesíteni, hogy miszerint én csak rövid ideig [...] maradhatok valószínűleg a ministeriumban [...]. Téged, ki nem csekély részben személyemhez is kötötted elhatározásodat, nem tehetlek ki előleges figyelmeztetés nélkül annak: hogy most néhány hétre belépve, az én lelépésemmel, ha oly utódom leend, ki nálad kedves nem volna, ismét kilépj, s így mostani helyzetedből és némileg a political életből is ki sodrássá! [...] egy helyet válaszodig nyitva hagyok számodra.”29

Az első tanácsülés fenti leírása, illetve Ghyczy Kálmán emlékiratai révén tudjuk, hogy mennyiben foglalkozott maga Deák a szervezési kérdésekkel és az érdemi ügyintézéssel. Ezen az ülésen osztotta ki a területeket: Szalayra a kodifikációt, Tóth Lőrincre az úrbéri és kárpótlási ügyeket, Ghyczyre, a miniszter „jobbkezére” a minisztérium egészének működtetését bízta. Tekintettel arra, hogy Tóth a titkára volt, Szalayhoz pedig régi elvbarátság fűzte, ez egyben kijelölte azoknak a kérdéseknek a

28 Deák kinevező levele Ghyczynek. Ghyczy Kálmán emlékiratának gépelt másolata. MTA Kézirattár Ms 4856/79. 114. sz. alatt. 87. p., és Ghyczy Kálmán személyes okmányok és működésére vonatk. írások Ms 4853/1. 95. A kinevezéseket F. Kiss Erzsébet április 24-re keltezi, a hivatalok személyzetének felsorolásakor a felterjesztés napját, április 22-t egyben a megerősítés napjának is tekinti, az egyes kinevezések hatálybalépését május 3-ban adja meg.

29 Deák Bezerédj Istvánnak. 1848. ápr. 23. Tolna Megyei Levéltár. Bezerédj család iratai. Bezerédj Istvánhoz írott levelek. 1848. (A levelet Molnár András a jelen kötetben kiadásra kerülő források ösz- szegyűjtése során bocsátotta rendelkezésemre, amit neki, és Cserna Annának, a szekszárdi levéltár munkatársának ezúton is köszönök.)

103