A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)
Dobszay Tamás: Deák Ferenc és az igazságügyi minisztérium szervezése
jában, az István főherceg szállóban Pesten. Emellett Deák reggelente két órán keresztül, Ghyczy államtitkár egész délelőtt maga fogadta azokat, akik személyesen kívántak beszélni vele. A panaszok jelentős része úrbéri természetű volt, tehát a volt jobbágyok és a földesurak viszályaiból keletkeztek. Deák túl azon, hogy a különböző korábbi kormányszékektől, szervektől átvett ügyeket körvonalazta, további feladatot is megjelölt. A kodifikációs munka vállalására annak idején ígéretet tett az országgyűlésnek is. „Az igazságügyi miniszter készjtendi a büntető és polgári ítélőszékeknek, a törvénykezési eljárásnak, r az ügyvédi karnak rendezését illető törvényjavaslatokat és a büntető, polgári és bányatörvénykönyvek javaslatát. Ezen munkához a minisztérium rendes személyzetén kívül fognak alkalmaztatni más evégre külön felszólítandó r díjazandó szakértő egyének is, de ezen felül szívesen fogadja az igazságügyi miniszter minden honpolgárnak célszerű közremunkálását. Ugyanazért aki a mondott tárgyak valamelyikére nézye akár az egész tárgyat kimerítő, akár annak valamelyik részét felvilágosító, jól kidolgozott javaslatot akar benyújtani, azt a miniszter teljes készséggelfogadandja.” A kodfikációs tervek szükségessé tették külön törvényelőkészítési osztály létrehozását. A törvényhozási munka ilyen szakmai szempontú előkészítése újnak számított; korábban a kormány nem nagyon lépett fel kész törvényjavaslatokkal, az országgyűlési propozíciók csak röviden jelölték meg a tanácskozások tárgyait. A felvilágosult abszolutizmus elmúltával inkább a rendek oldaláról készültek javaslatok, amelyek mellett azonban a rendi partikularitás okozta szavazatszóródás miatt nem alakulhatott többség. Volt azonban olyan eset is, hogy az udvar aknamunkája következtében gyakran a többséget kapott javaslatok sem emelkedhettek törvénnyé. Most viszont a felelős kormányzati rendszer szorosabb kapcsot létesített a kormány és a törvényhozási többség közt, s Deák arra készült, hogy a modern parlamentarizmus szokásrendje szerint a többség által vélhetően elfogadható javaslatokat terjesszen az országgyűlés elé. A minisztériumra kiemelt feladatok vártak. Horváth Mihály az egész kormány reformfeladatai közül többségében olyanokat emelt ki, amelyek a belügy- vagy éppen az igazságügy tárcájára tartoztak: a polgári jogegyenlőségen alapuló büntető törvény- könyv, polgári törvénykönyv készítését, a tulajdonlás polgári viszonyai feltételének tekinthető telekkönyv behozatalát, a börtönviszonyok javítását.23 Még az ügyeknek a kamarától való átvétele keretében történt, hogy Kossuth április 19-én felszólította Deákot a csempészeti ügyeket megítélő bíróságok felállítására. „Miután több csempészkedési esetek megvizsgálása és elítélése jelenleg a kir. kamara előtt függőben van, [...] van szerencsém Ont felszólítani, hogy a csempészkedés felett ítélő bíróságokat mielőbb állítsa fel, a bűnvizsgálati irományok átvétele iránt pedig, melyek a k [irályi] kamaránál evégett már rendbe vannak szedve, kellőleg intéz23 Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harcsának története 1848. és 1849-ben. I. (2. kiad.) Pest, 1871.26. p. 101
