Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)
Németh László: A nagykanizsai Munka Szabadkőműves-páholy története 1890-1920
Zalai szabadkőművesség a XVIII. század végén A XVIII. század végén Zalaegerszegen megalakult páholy működése egyértelműen a dél-dunántúli és horvát területeken kibontakozó új szabadkőműves irányzathoz kötődött. Ez az új irányzat már nem fogadta el az osztrák vagy porosz páholyok fennhatóságát, hanem egy teljesen önálló és független rendszer kidolgozását tűzte ki céljául. így jött létre 1777-ben a Szabadság Rendszere (Systema Libertatis) gr. Niczky István és gr. Draskovich János vezetésével. Az új rendszer 4 horvát (a glinai, a zágrábi, a varasdi és a körösi) páholyra épült. A Draskovich rendszer részletes alkotmányt is kidolgozott, amely egyedülálló dokumentum a magyar szabadkőművesség történetében. Az alapokmány a következőkből indult ki: „Az emberek a természettől egyenlőek, egyenlőtlenségeket csak emberi mesterkedések hoztak létre. Tévedés azt hinni, hogy a törvények megfelelően gondoskodnak a gyengék elnyomásának megakadályozásáról. Nagyon is meg kell vizsgálni a törvényeket. A vizsgálat meg fog győzni bennünket arról, hogy a törvényeket mindig a hatalmasok hozták a gyengék elnyomása érdekében, s ráadásul még szentnek és sérthetetlennek is nyilvánították azokat. ” A javítás, jobbítás érdekében a legtehetségesebb testvérek számára tematikát dolgozott ki, amely alapján egyházi, jogi, közigazgatási, oktatási témákban tanulmányokat kellett készíteniük.1 2 A tervezet egy hosszabb távú tudományos programnak bizonyult, hiszen a következő évtizedekben a magyar értelmiség (Hajnóczy, Nagyváthy, Berzeviczy) számára fontos útmutatóul szolgált. Emellett a papok, hivatalnokok, oktatók, jogászok számára 1777-ben kijelölt feladatok szinte ugyanilyen formában jelentek meg az 1790/91-es országgyűlés által felállított 9 bizottság munkájában is. A zalaegerszegi páholy elődjének tekinthető varasdi Szabadsághoz páholynak több olyan tagja volt, akiknek személye később meghatározó jelentőségűvé vált a zalai szabadkőművesség szempontjából.3 Draskovich 1787-es halála után a varasdi páholy átköltözött Zalaegerszegre, ahol A jó tanácshoz néven működött. A páholytagok zöme birtokos köznemes, értelmiségi, de egyháziak is jelentős számban voltak jelen. A megyei közigazgatásban dolgozók szintén nagy számban képviseltették magukat. Abafi adatai alapján név szerint ismerjük, hogy 1792-ig kik csatlakoztak a páholyhoz.4 A páholy főmestere, Spissich János alispán, aki az 1 Idézi H. Balázs Éva: A szabadkőművesség a XVIII. században. Világosság, 1977. 4. sz. (H Balázs 1977.) 220. p. 2 A tematikában szereplő feladatokról lásd részletesebben H. Balázs 1977. 220. p. 3 Abaß Lajos: A szabadkőművesség története Magyarországon, (reprint) Budapest, 1993, (Abafi 1993.) 47. p. * Abafi \993.350. p. 238
