Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)

Molnár András: Nagy Iván 1848-as honvédélményeiből. Újabb adalékok a 7. honvédzászlóalj történetéhez

az első toborzások ideje alatt tömegesen rohant ezekhez az iskolás és iskolát végzett fiatalság és iparos legénység java s virága. Foglalóul (Handgeld) 20 ft. adtak.

Azon izgalmas állapot, mely akkor a hazafi kebleket, főleg a fiatalságét rezgésbe, hullámzásba hozá, engem is éppenúgy gyújtott, lelkesített, mint minden más jóravaló fiatalt, és hogy a lángoló, jobban mondhatnám rohanó lelkesedésnek az önkéntesekhez való felcsapásra nézve augusztusig ellentállhattam, illetőleg addig is, hogy magamat meg bírtam tartóztatni, sajátos körülményeimnek, és főleg annak tulajdonítható, hogy a nagy bűvszó, „a haza veszélyben van”, még addig ki nem mondatott. De nekem más meggondolni valóm is volt.

Egyik elhagyott pálya után éppen most álltam ott, mire atyám egykori tanácsai is utaltak, és mire magam is számítottam, hogy egy újabb pályán bevégzett ember legyek. Óhajtottam, hogy mielőbb mint okleveles (censuratus)9 ügyvéd állhassak elő. A jurátusnak10 legalább négy terminusának (évnegyed), vagyis egy évének kellett lennie, hogy az ügyvédi vizsgálatra mehessen. Ezt akartam bevárni, s csak azután fogni ismét más hánykodó életbe, milyen a katonai. Vagy - így is gondolkodtam - tán még ha kevéssé várok, talán két terminussal (félévi juratesiaval)11 is ügyvédi censurára12 bocsátanak.

így és ily gondolatok közt éltem, saját jövendőm felőli eszmélkedésemben, midőn a mindinkább tornyosuló vész igaz minden hazafit némán is fegyverre intett. Fellángoltam. Ehhez járult még a következő körülmény is.

Krúdy Jánosnak fia, Krúdy Gyula13 ügyvédi vizsgát tett fia, annyit hencegett, annyit hánytorgatta már otthon Nógrádban a hazafiságot - mint maga beszélé - és annyit járt otthon a nyelve a honvédségről, hogy utoljára akadtak, kik kereken megmondták neki, hogy illenék már neki is szavak helyett tenni, és ha jóravaló fiatalember, felcsapni a haza mentésére s védelmére toborzott honvédzászlóaljak egyikébe. A fiatalember tehát augusztus 15-én lejött Pestre, de nem volt bátorsága magában és egyedül beállani. Pajtás kellett nekie. Felkeresett engem, hozván különben is Zsiga bátyámtól nekem levelet és 4 font és nehány lat14 ezüst súlyú, néhai jó atyánk magyar díszruháiról való gombokat, melyeket a haza oltárára felajánlottunk mi testvérek.

9 Vizsgát tett, levizsgázott.

10 Joggyakomoknak.

11 Joggyakorlattal.

12 Vizsgára.

13 Krúdy Gyula (szül. Szécsénykovácsi, 1823. dec. 27.) ügyvédi vizsgát tett, majd Nógrád megye aljegyzője lett.

14 1 pozsonyi font 0,55 kg, 1 pozsonyi lat pedig 1,74 dkg súlyú volt, így a felajánlott ezüstgombok több mint 2 kg-ot nyomhattak.

162