Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)
Dominkovits Péter: Birtoklástörténet - társadalomtörténet. A petőházi Zeke család Zala megyei birtokai
árvaságra jutott. Anyja, Bezerédy Judit 1670-ben Kecskés Ferenc felesége lett. 14 évi házasságukból három gyermek született. A legidősebb, alsóbb megyei hivatalokat viselő János 1696-ban Jambrikovich György szentmártoni (Győr vm.) kapitány, Erzsébet nevű leányát vette feleségül. A középső, Magdolna, még kisgyermekkorában, 3 évesen meghalt. A fiatalabbik fiú, Ferenc jezsuita szerzetes lett.17 Az anyai [fertő]szentmiklósi, ciráki, endrédi, horpácsi, röjtöki (Sopron vm.), és görbői (Zala vm.) részbirtokokon Zeke (II.) István 1707-ben osztozott meg mostohafivérével, Kecskés Istvánnal.18 A család közéleti szereplésének, birtokgyarapításának csúcsát Zeke (II.) István időszaka alatt érte el. A fiú intézményes formában elvégzett tanulmányait 6 éves korában (1675) [Fertő]Szentmiklóson kezdte. A „kisiskolát” 1679-ben Sopronban folytatta, majd az eddigi stúdiumokat az 1636-ban alapított soproni jezsuita gimnáziumban mélyítette el. A képzett deák 1686-ban Cziráky Mózes alispánnál patvaristaként törvénygyakorlatot szerzett. A rákövetkező év novemberében már Pozsonyban, hg. Esterházy Pál nádor kancelláriájában, a kiváló diplomáciai érzékkel rendelkező Nyitra megyei birtokos, a nádori kancellária igazi vezetője, Benyovszky Mátyás titkár irányítása alatt jegyzőként tevékenykedett. Feladatköre inkább a bírói munkák elsajátításából, semmint az oklevéladás, hagyományos kancelláriai feladatok elvégzéséből állt. így 1692-ig - ameddig is ott dolgozott-jogbeli jártasságát, gyakorlati tapasztalatait jócskán bővítette.19 A megyei keretek közé visszatért ifjú 1693-ban nemesapáti Szalay Péter és fajszi Ányos Mária, Judit nevű leányát, néhai fajszi Ányos György béri és ka- pornaki kapitány unokáját vette feleségül, s néki 1000 ft-ot móringolt. Bár hitvese atyai ágának felmenőjében volt felsőbb megyei hivatalviselő (nemesapáti Szalay Gábor 1595-1600 között Sopron vármegye alispáni hivatalát viselte), és e friggyel a Zeke család rokonságba került a Dunántúl kiterjedt, népes famíliájával, a fajszi Ányossal, de e házasság presztízs szempontból mégiscsak szerényebb volt az atyainál.20 17 SL Zeke cs. lt. 17. d. fasc. 23. no. 73. 18 SL Zeke cs. lt. 3. d. fasc. 4. no. 93., vő.: uo. no. 10., 20. 19 SL Zeke cs. lt. 17. d. fasc. 23. no. 73. „Notata Egr[egii] Stephani Zeke de vitae suae progressu.” Taníttatására ldra.: uo. 2. d. fasc. 2. no. 94. Benyovszky Mátyásról: Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége (1681-1713). Budapest, 1991, 366-378. p., A nádori kancelláriáról: Papp László'. Herceg Esterházy Pál nádor kancelláriájának működése (1681-1713). Levéltári Közlemények, 20/23. 1942/1945. 319-321. p. (Az 1692. évnél megtalálható Zéka István minden bizonnyal Zeke (II.) István.) 20 SL Zeke cs. lt. 4. d. fasc. 5. no. 181., 196., uo. 10. d. fasc. 9. no. 18., uo. 17. d. fasc. 23. no. 73. Bár a Zeke család XVIII. századi genealógiája a fajszi Ányos család révén büszkén jelzi a rokonságot a Béry és a Sibrik családdal, ugyanakkor az eddigi forrásfeltárások alapján nem igazolható, 94
