Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)

Varga Zsuzsanna: Érdek, érdekeltség, érdekérvényesítés a termelőszövetkezetekben, különös tekintettel a zalai szövetkezetekre. 1956-1958

Hiába változtattak ugyanis önmagában a munkadíjazási rendszeren, ha a tsz- tag nem tudott beilleszkedni az adott munkaszervezeti keretbe. Ugyanígy a leggondosabban kiválasztott munkaszervezeti megoldás sem érte el a célját, ha nem kapcsolták össze a jövedelemrészesedés megfelelő ösztönző módozatával.84 85 A szövetkezeti tagok személyes anyagi érdekeltsége mindazonáltal elsősorban nem a munkaszervezettől, valamint a munka mérésének és díjazásának rendszerétől függött. E vonatkozásban igencsak meghatározó volt az elérhető kereseti szint. Amennyiben ugyanis az alap- és kiegészítő munkadíj együttes összege lényegesen alatta maradt az indokolt jövedelmi szintnek, a munkadíjazás és munkaszervezet egyik formája sem ösztönzött kielégítően. A háztáji gazdálkodás mint a tsz- tagság meghatározó jövedelemforrása éppen ezért igen fontos szerepet töltött be. Összefüggésük miatt, a tagság közvetlen anyagi érdekeltségének megteremtésére irányuló helyi kezdeményezéseket vizsgálva, e három területre irányítjuk a figyelmet.

1956/57 fordulóján a tsz-ek többségében a közvetlen eredményből részes alapon osztozkodó rendszerekre tértek át, s a későbbiekben is ezek maradtak a legnépszerűbbek. E formánál ugyanis a tagok által egyénenként (esetleg kisebb- nagyobb csoportonként) előállított termelvény lett az alapja a munkateljesítmény mérésének és a közvetlen jövedelemelosztásnak is.

Felmerülhet a kérdés, miért terjedt el ennyire a részes művelés a tsz-ekben? Szerepet játszott ebben, hogy a megmaradt tsz-tagság körében - korábbi termelési tapasztalataikból adódóan — nagy hagyománya volt a részesmunkának.8:> Erre is visszavezethető az az erőteljesen jelentkező törekvés, hogy pl. a cséplésnél bevezetett közvetlen termékrészesedés révén biztonságban tudják az egész évi kenyérnek valót. Ennek biztosítása a hagyományos paraszti értékrendben kiemelkedő helyet foglalt el. A harmincas évek „népi íróinak” müveiben számos utalás található erre. S hogy ez még milyen sokáig hatott, azt bizonyítják a hatvanas évekből származó szociográfiák, pl. Márkus István, Zám Tibor írásai is86. Másrészt a szabadpiaci értékesítésben rejlő lehetőségeket kihasználva a tagoknak előnyösebb volt a termény-, illetve termékrészesedés, mint a pénzrészesedés.

84 Kelemen Zoltán: Az anyagi érdekeltség és a munkaszervezet összefüggései a termelőszövetkezetekben. In: Az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének évkönyve II. 1958-1959. Budapest, 1961, 199-210. p.

85 Azt a kérdéskört, hogy milyen szerepet töltött be a részes művelés az agrárnépesség különböző csoportjainak életében 1945 előtt, érintik a következő munkák. Gunst Péter. A paraszti társadalom Magyarországon a két világháború között. Budapest, 1987, 37-88. p.; Szabó László: Munkaszervezet és termelékenység a magyar parasztságnál a XIX-XX. században. Szolnok, 1968, 76-122. p.

86 Márkus István'. Mit láttam falun? (1945-1966) Budapest, 1967, 203-222. p.; Zám Tibor: Tények és indulatok (Válogatott szociográfiai írások) Budapest, 1987, 103-127. p.

386