Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)
Varga Zsuzsanna: Érdek, érdekeltség, érdekérvényesítés a termelőszövetkezetekben, különös tekintettel a zalai szövetkezetekre. 1956-1958
hassanak ki a tsz-en belül. A tagság közvetlen anyagi érdekeltségének megteremtését a munkaegység-rendszer sem mozdította elő. A termelőszövetkezeti mozgalom kezdeti időszakában a teljesített munkaegységek alapján történő jövedelemrészesedés volt az általánosan elismert elv. A munkaegység általános használatát a Kolhozparasztok 1931. évi Országos Értekezlete határozta el és a Szovjetunió Szovjetjeinek 1931 márciusában megtartott VI. kongresszusa hagyta jóvá, mint olyan eszközt, amely valamennyi kolhozban alkalmas a munka mérésére és a jövedelem elosztására. A munkák munkaegységben történő értékelése, valamint a természetbeni és pénzbeni jövedelemnek a teljesített munkaegységek szerinti év végén való elosztása bő két évtizedig kizárólagos módja volt a szovjet kolhozparasztok jövedelemrészesedésének. A munkaegységről való letérés az SZKP Központi Bizottságának 1953. szeptemberi ülésén hozott határozatok nyomán kezdődött meg.73 Magyarországon a munkaegység egyeduralma 1951-ben - a beszolgáltatási kötelezettségek legsúlyosabb, s a tsz-ek jó részét is korlátozó növelésekor kezdődött el.74 1 951 előtt ugyanis a termelőszövetkezetek egy részében a munkadíjakat pénzben állapították meg, másik részében pedig a jóváírt munkaegységeket számolták el pénzben. Ehhez képest a Minisztertanács 1022/1951. számú határozata azt rögzítette, hogy a termelőszövetkezeti jövedelemelosztás korábbi rendszerével, amelynél a „tagok részesedése pénzbeli elszámoláson alapult” fel kell hagyni, s már a folyó évben át kell térni arra, miszerint „a tagok ... természetben részesüljenek lehetőleg minden olyan mezőgazdasági terményből, amit a termelő- szövetkezetben termelnek, a pénzjövedelmet pedig szintén a teljesített munkaegységek arányában külön osszák fel. ”75 A munkaegység egyrészt a különféle munkák mértékegysége volt, mégpedig azáltal, hogy a közös gazdaságban végzett munkákat nehézségi fokuk, szaktudás, illetve hozzáértés igényük és fontosságuk szerint közös nevezőre hozta. Másrészt a teljesített munka értékelési egysége is volt, amely a jövedelem tagok közötti felosztásának alapjául szolgált. A hagyományos munkaegységrendszer alkalmazása esetén a tsz-tagok részére munkateljesítményeik arányában az év folyamán munkaegységet írtak jóvá. A 73 A munkaegység Szovjetunióbeli történetéről bővebb információt nyújtanak az alábbi művek: Nazarcev: 1951; Nőve, A. : An Economic History of the USSR. Hardmondsworth, etc. 1978. 320- 325., 393-402., 435-441., 444-451. p.; Trapeznyikov: 1951. 185-197., 255-257. p.; Wädekin: 1977. 95-116. p. 74 Erdmann-. 1992. 108-110. p. 75 Törvények és rendeletek 1951.1. köt. 398-400. p. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 1022/1951. sz. határozata „A termelőszövetkezetek és a III. típusú termelőszövetkezeti csoportok jövedelemelosztásának új rendszeréről.” 381
