Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)

Varga Zsuzsanna: Érdek, érdekeltség, érdekérvényesítés a termelőszövetkezetekben, különös tekintettel a zalai szövetkezetekre. 1956-1958

Zalai esettanulmányunkban az alábbi kérdések megválaszolását tűzzük ki célul:

1./ Milyen konkrét tényezők, folyamatok idézték elő a zalai tsz-ek nagymérvű felbomlását?

2.1 Milyen főbb változások történtek a tsz-ek jövedelemrészesedési, munka- szervezeti és háztáji gazdálkodási viszonyai terén?

3. / Hogyan viszonyultak a párt és állami irányítószervek a tsz-ek szervezeti és érdekeltségi problémáihoz, valamint a helyileg kiformálódott megoldásokhoz?

4. / Végül érzékeltetni szeretnénk azt is, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél 1956-1958 között kiformálódott helyi kezdeményezések milyen szerepet játszottak a szovjet kolhozformától való eltávolodásban.

Történeti elemzésünket azzal a megállapítással kezdjük, hogy a zalai téeszek- nél a felbomlási, kilépési törekvések nem 1956 október végén, november elején, hanem jóval korábban kezdődtek. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert hosszú ideig tartotta magát az a felfogás, hogy az „októberi ellenforradalom” falun nemcsak a párt szétverésére hanem a tsz-ek felszámolására is irányult: „...a termelő- szövetkezetek felbomlása arra az időszakra esett, amikor az ellenforradalom szinte minden gátlás nélkül fejthette ki tsz-ellenes tevékenységét... Mindez azt igazolja, hogy a tsz-ek felbomlásának fő oka nem a tsz-mozgalomnak a »magyar viszonyoktól idegen« voltában, hanem az ellenforradalom tevékenységében keresendő. ”3

E kérdések tisztázása kapcsán feltétlenül utalnunk kell Orbán Sándor és Simon Péter munkáinak jelentőségére.4 Az előbbi idézet ellenpontjaként álljon itt egy részlet Simon Péter úttörő jelentőségű, 1971-ben publikált tanulmányából: „ Téves az a leegyszerűsítő magyarázat, miszerint a mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom bomlása túlnyomórészt a szövetkezetekre nehezedő külső, ellenforradalmi nyomásnak volt a következménye. E leegyszerűsítőfelfogást elsősorban a bomlási folyamat menete cáfolja meg. A bomlás már 1956 nyarán, tehát jóval az ellenforradalom kitörése előtt megkezdődött. ”5

Az 1955 őszén nekilendülő tsz-szervezés „eredményeként” létrejött gazdaságok 1956 tavaszán és nyarán, országszerte sokkal inkább a felbomlás, mint a közös munkakezdés állapotában voltak.6 Nyár közepére legkiélezettebbé Zala megyében vált a helyzet. A megye területén 22 tsz-ben egyáltalán nem kezdték meg

3 Pintér 1961. 870. p.

4 Orbán 1972.; Simon 1971. 81-107. p.

5 Simon 1971. 91. p.

6 Orbán 1972. 150-159. p.

363