Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)

Csomor Erzsébet: Ludovikás tisztből nemzetőr-parancsnok. Portré-vázlat Orbán Nándorról, Nagykanizsa 1956-os nemzetőr-parancsnokáról

országi jelenlétéről,45 ezért a nemzeti bizottság felszólította a polgári lakosokat, aki katonának akar menni, jelentkezzen a Gábor Áron laktanyában.

Orbán Nándor november 4-én hajnalban telefonon felhívta a Honvédelmi Minisztériumot, mert Király Bélától szeretett volna tájékoztatást kérni az orosz csapatmozgásokról. Király Bélával nem tudott beszélni,46 helyette egy alezredes azt a választ adta, hogy szigorúan ragaszkodni kell a semlegességhez, céltalan lenne az orosz csapatok megtámadása.47 Ennek ellenére a helyőrség katonái a szovjetek elleni harc tervét fontolgatták. Orbán Nándor újra telefonált a minisztériumba, ahol megint azt a határozott választ kapta, a harcot nem lehet felvenni, mérvadónak kell tekinteni Nagy Imre nyilatkozatát a semlegességről. Ezután felhívta Marcali, Keszthely, és Zalaegerszeg nemzetőrségét, de ezeket a városokat már megszállták a szovjet csapatok.

A nemzeti bizottság értesülve a helyzetről hangos híradón keresztül figyelmeztette a lakosságot, mert Nagykanizsa város katonai megszállása is várható volt, s kérte azokat „ akiknek az elmúlt napok során, mint nemzetőröknek, vagy egyéb módon fegyver került a birtokukba, fegyverüket ne használják a szovjet csapatokra, tüzet ne nyissanak, mert minden puskalövés alkalmas lehet arra, hogy ennek a városnak lakosságát súlyos szenvedéseknek és megtorló intézkedéseknek teszik ki. ”48 Szalai József rendőr százados miután tájékozódott a megyei eseményekről, telefonon utasítást adott a nemzetőrség feloszlatására és a székház bezárására.

Nagykanizsát november 5-én szállták meg a szovjetek. A város ellenállás nélkül adta meg magát. A megszállók a kanizsai alakulatok és a nemzetőrség fegyvereit a Dózsa laktanyába szállíttatták. A nemzetőrség teljes felfegyverzésére tehát nem kerülhetett sor, a szovjet túlerővel szemben egyébként sem képeztek volna katonai ellensúlyt.

„ Én nem gondoltam egy percig sem arra, hogy a régi rend áll vissza Magyar- országon, tudtam, a szovjet csapatok nem fogják hagyni ezt a helyzetet, így csupán az a cél vezérelt, hogy a rendet biztosítsam Nagykanizsán, ahol engem szerettek” - olvashatjuk Orbán Nándor vallomását a tárgyalási jegyzőkönyvben.49

45 A forradalom hangja. Budapest, 1989. 475. p.

46 November 4-én hajnali 4 órakor az oroszok megtámadták Budapestet. Nagy Imrét az orosz támadás megindulásáról Király Béla értesítette telefonon. A forradalom kronológiája és bibliográfiája. (Szerk.: Varga László) Budapest, 1990, 67. p.

47 ZML ZMB ir. B.429/1957. kihallgatási jkv. 37. p.

48 ’56 Zalában (Szerk. Csömör Erzsébet - Kapiller Imre ) Zalai Gyűjtemény 40. Zalaegerszeg, 1996, 274. p.

49 ZML ZMB ir. B.429/1957. tárgyalási jkv. 8. p.

354