Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)

Csomor Erzsébet: Ludovikás tisztből nemzetőr-parancsnok. Portré-vázlat Orbán Nándorról, Nagykanizsa 1956-os nemzetőr-parancsnokáról

kollégiumából a nevelőtanárok is hasonló tanáccsal küldték otthonaikba tanítványaikat. Másnap a reggeli órákban újabb tüntetés kezdődött. A gimnáziumban is izgatott volt a hangulat. Az igazgató végigjárta a termeket, megpróbálta csitítani a tanulókat, de a Közgazdasági Technikumból már néhány diák megjelent, akik közölték, miszerint a pártbizottság engedélyezi a tüntetést. Ekkor Gőgös Ferenc az iskolába hívta Németh Lászlót a pártbizottság másodtitkárát, és együtt kérték a diákokat, hogy felvonulásukkal ne fokozzák a városban az izgalmakat. A gimnázium diákjait azonban nem lehetett megakadályozni a tüntetésen való részvételben. Rimay Béla és Solti Jenő tanár urak kíséretében a kőolajipari gépgyár elé mentek, majd az ottani dolgozókkal együtt a laktanya elé vonultak, ahol a katonák támogatását kérték a budapesti fiatalság megsegítésére. Ezt követően a diákok visszamentek az iskolába, ahol az igazgató kihirdette, a tanítás bizonytalan ideig szünetelni fog.

A tüntetők másik csoportja az MDP székháza elé vonult, és fegyvereket követelt. A karhatalom a tömeg közé lőtt, aminek következtében egy halálos és több súlyos kimenetelű sebesülés történt. Üveges Lajos őrnagy a helyőrség parancsnoka harckocsik bevetésével állította helyre a rendet, kijárási és gyülekezési tilalmat rendelt el. Október 27-én viszonylag nyugalom volt a városban, azonban a gyülekezési tilalom ellenére az emberek kisebb csoportosulásokban tárgyalták az országos politikában bekövetkezett kedvező fordulatot, a rádióból érkezett friss hírt, miszerint hivatalba lépett a Nagy Imre vezette új kormány. Számos üzemben - köztük a Dunántúli Kőolajipari Gépgyárban, a vasúti fűtőházban - megalakultak a munkástanácsok. Másnap a városi Ügyvédi Munkaközösség irodájában spontán összejövetelen szóba került, hogy „egy bizottságot kellene létrehozni, amiről az egyes rádióállomások már beszéltek.”21 Gyors szervezőmunka eredményeként délután 2 órakor a városi tanács kultúrtermében találkoztak az egyes üzemek, intézmények, hivatalok vezetői és a fegyveres testületek képviselői - kb. 100-120 ember - és megalakították a Nagykanizsai Nemzeti Bizottságot, melynek elnökévé egyhangúlag dr. Lékay Gyula ügyvédet választották. A bizottság választmánya leváltotta Domonkos Sándort, a városi tanács elnökét és a közigazgatás vezetésével megbízta a város szülöttjét, a nagykanizsai közigazgatásban egykor jelentős szerepet játszó szakembert, dr. Paizs Ferencet. Az elnök a lakosságot a városi hangos híradón keresztül értesítette a bizottság megalakulásáról, és nyomatékosan kérte a polgárokat a város rendjének és nyugalmának megőrzésére.

21 A vidéki rádiók október 28-án több híradásban számoltak be a megalakult városi, járási, illetve megyei nemzeti bizottságokról. Közli: A forradalom hangja. Magyarországi rádióadások 1956. október 23. - november 9. (Szerk. Fellegi Tamás László et alii) Budapest, 1989, 145-163. p., ZML ZMB ir. B.967/1957. dr. Lékay Gyula és társainak pere, ítélet 8. p.

348