Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)
Káli Csaba: Az 1945. évi nemzetgyűlési választások Zalában
re az arányosság volt, amit azonban — a háborús helyzettől függetlenül — nem sikerült tökéletesen megvalósítani.7 Az országot 16 választókerületre osztották, hogy egyrészt a választókerületek túlságosan ne aprózódjanak szét, de ugyanakkor meglegyen a személyes kapcsolat a választók és választottak között, ami egyetlen országos lajstrom esetén mindenképpen csorbult volna. A választókerületekben - a korábbi szisztémákhoz képest - nem határozták meg előre a mandátumok számát, hanem minden 12 000 érvényes szavazat után járt egy mandátum. így ennek a tisztán lajstromos választási rendszernek köszönhetően a szavazási hajlandóság döntötte el, hogy hány képviselője lett a parlamentnek. A választókerületenkénti pártlajstromokon kívül volt egy országos lajstrom is, ahonnét 50 képviselői helyet osztottak szét a pártok által elsődlegesen elért eredmények alapján, így annak nem volt kiegyenlítő, arányosító funkciója.8 Pozitív újdonsága volt a törvényjavaslatnak az a passzusa, amely a választói névjegyzékek összeállításával és a választások lebonyolításával foglalkozott. Előbbi munka elvégzésére helyi és központi összeíró bizottságokat kellett felállítani, amelyek a választás időpontjának kitűzése után választási bizottságokká alakultak át. Ennélfogva a lebonyolítás a választók köréből alakult, tulajdonképpen „népi szervek” hatáskörébe került, a közigazgatás korábbi mindenhatósága pusztán a személyi és tárgyi feltételek biztosításában kapott szerepet.9 A törvényjavaslat szerint a választás tisztaságának és zavartalanságának biztosítása érdekében hogy a pártok gyűléseit előzetesen - a tájékoztatás végett - be kellett ugyan jelenteni a rendőrségnek, de az azt be nem tilthatta. A tervezet egyértelműen elutasította a szavazás kötelezővé tételét, de a választójog gyakorlásának megkönnyítése céljából minden 400 szavazó után külön szavazókor felállítását rendelte el. Végezetül a választás során felmerülő jogviták rendezésére a törvényjavaslat külön választási bíróság felállítását indítványozta.10 A törvényjavaslat általános vitájában nem voltak lényegesen új szempontok, viszont kitűnt, hogy melyek azok a kérdéscsoportok, amelyeknél meglehetősen ingatag volt a pártközi megállapodás. Ez, a javaslat általánosságban történt elfogadása után, a részletes tárgyalás során még inkább szembeszökött, de ennek 7 Lásd Schmidt Péter. Választások 1945-ben. Állam és Igazgatás, 1975. 11. sz. 980-988. p. Vő. Kovács Tibor. A választási törvény új intézkedései 1945-ben. Állam és Igazgatás, 1985. 12. sz. 1057-1072. p. (Kovács 1985.) 8 Az így bekövetkező aránytalanságot legjobban a Polgári Demokrata Párt esete szemlélteti, amelyik összesen 76 424 szavazatot kapott, de csak 2 mandátumot szerzett, mivel a választókerületenkénti töredékszavazatok elvesztek. Ennek ellenére az eddigi hazai választások közül ez volt a legarányosabb. 9 Lásd Kovács 1985. 10 Lásd Balogh 1994.218. p. 302
