Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)
Káli Csaba: Az 1945. évi nemzetgyűlési választások Zalában
nisztertanács 1945. március 18-i ülésén. Javaslatát azonban akkor még Gyöngyösi János külügyminiszter, a másik kisgazdapárti kormánytag sem tartotta időszerűnek. Május elejétől viszont már az MKP vezetői is szóvá tették a választások ügyét, igaz ők kifejezetten a budapesti törvényhatósági választásokra gondoltak. A Szociáldemokrata Párt berkeiben ekkor még megoszlottak a vélemények az időszerűséget illetően. A polgári politikusok egy része, köztük Miklós Béla miniszterelnök és Zsedényi Béla az Ideiglenes Nemzetgyűlés pártonkívüli elnöke, tartottak a választások megrendezésétől, egyrészt félve a szovjet katonai hatóságok esetleges beavatkozásától, akik ráadásul a magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottságban is meglehetős túlhatalommal rendelkeztek, másrészt a kommunista párt hatalmi aspirációival érveltek. Szándékuk egyértelműen az elkövetkezendő választások nemzetközi - benne erőteljes nyugati - ellenőrzésének kieszközlése volt. Mivel ez az elképzelés a kormányban nem kaphatott egyöntetű támogatást, ezért a nyugati szövetségesek csakis egy demokratikus választójogi törvény megalkotásában és annak maradéktalan végrehajtásában bízhattak. A potsdami döntések érezhetően befolyásolták a nemzetgyűlési választások megtartására irányuló törekvéseket, hiszen minden magyarországi párt számára világossá vált, hogy az igen fontos állomás lesz a békeszerződéshez, a nemzetközi elismertetéshez és ezek által a szuverenitás visszaszerzéséhez vezető úton.3 A pártok 1945 május végétől kezdtek behatóbban foglalkozni a választójogi kérdéssel. Az alapelvek tekintetében nem voltak lényeges nézeteltérések, mindenki aláhúzta, miszerint a törvénynek biztosítania kell az általános, egyenlő, közvetlen, titkos és arányos választójogot. A részleteket illetően azonban csak fokozatosan kristályosodott ki az a kompromisszum, amely szeptember közepén az Ideiglenes Nemzetgyűlés elé kerülve emelkedhetett törvényerőre. Kezdettől fogva viták kereszttűzében állt az a kérdés, vajon a háborúért és annak következményeiért felelős, ezért a választásból kizárandó személyek, vagy szervezetek mekkora körét érintsék. Már a várható szavazási eredmények által indukált érdekek ütközése figyelhető meg a választókerületek nagysága és a képviselők kerületenkénti száma, továbbá a választójog önkéntes vagy kötelező gyakorlásának tekintetében. Az aktív, illetve passzív választójog megkülönböztetése és általában a korhatár a fentiek mellett lényegesen kisebb horderejű problémát jelentett. A nyári hónapokban a pártközi tanácskozásokon fokozatosan alakult és formálódott a választójogi tervezet, mígnem az augusztus 25-ére összehívott pártközi értekezleten végre sikerült megállapodni a pártok képviselőinek a legfontosabb vitatott kérdésekben. Az itt kialakult előterjesztés augusztus 28-án és 31-én került napirendre a minisztertanácsban, amit az lényegtelen módosításokkal el is foga3 Balogh 1994.213-214. p. 300
