Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)

Vonyó József: Bethlen István választási beszédei Nagykanizsán. 1935. március 17., 24.

re. A kórházak zsúfolva vannak, sok falun nincsen orvos, a beteg olyan időpontban kerül a kórházba, amikor már súlyos beteg. Ha ellenben a helyben lévő orvosok segítségével idejében gondoskodás történne, az állam sok kiadástól menekülne meg, és a kórházak fenntartása nem emésztene meg annyit. Ilyen módon lehetne iparost, kereskedőt, orvost, állatorvost és általában önálló egzisztenciákat teremteni és ezáltal az ifjúság helyzetén segíteni.

A külpolitikai helyzetről is néhány szó. A külpolitikánk alapja az olaszmagyar barátság, amely nemcsak azért fontos, mert szimpátia fűzi össze a két nemzetet, hanem mert érdekei is teljesen azonosak. Ezek a közös érdekek a történelem folyamán már jelentkeztek. Legelőször a középkor kimenetelének a végén, amikor egyik német uralkodóház túlsúlyba került és egész Olaszországot és Magyarországot fenyegette. Akkor mi az Anjoukat hívtuk meg a magyar trónra. Az így kialakult politikai irányzat teremtette meg Magyarországon hazánk nagyhatalmi állását a Balkán felé, amely azután lehetetlenné tette két évszázadon át, hogy a török uralom megvesse lábát Magyarországon. A múlt század derekán az osztrák ház pusztulásával szemben kezet fogtunk az osztrákokkal.65 Kossuth Lajos Cavourral és Garibaldival közösen védekeztek az osztrák elnyomással szemben. Az eredmény az volt, hogy Olaszország felszabadult az osztrák iga alól, és mi 1867-ben megköthettük a kiegyezést, visszatérhettünk a régi alkotmányos berendezkedésekhez, amelyek 48 után veszélyeztetve voltak. A háború csak egy intermezzo volt köztünk és Olaszország között. A háború után mi voltunk azok, akik megragadtuk baráti jobbját Olaszországnak. Rámutattam azokra a közös érdekekre, amelyek Olaszországot velünk összefűzik. Ezt a barátságot az olaszfrancia közeledés66 folytán sokan kezdték félteni. Attól tartottak, hogy differenciák támadnak köztünk és Olaszország között. Én ettől nem tartok. A németfrancia közeledést67 nem foghatjuk fel olyannak, amely minket németellenes hangulatba akarna vinni. Garanciát nyújt erre annak a nagy olasz férfinek68 a jelleme és tudása, aki ismeri a mi helyzetünket, meg tudja azt ítélni, és gondoskodni fog arról, hogy Németország jogos kielégítése nélkül semmiféle államcsoportba bele ne szervezkedjünk. Franciaország objektív szemüvegen keresztül láthatja Magyarország sorsát, nem kizárólag kisantant szemüvegen keresztül. Az a szerződés, amelyet felajánlottak megkötés végett, hogy a kisantant államokkal

65 Helyesen: olaszokkal.

66 A két ország kapcsolatai a német-osztrák vámunió tervének bejelentését követően (1931. március 21.) erősödtek fel.

67 Nyilvánvaló elírásról, vagy Bethlennek - az élő beszédben előforduló - „elszólásáról” van szó, melyet a gyorsíró kritikátlanul lejegyzett, s a jelentésben is továbbították. A szövegkörnyezetből nyilvánvalóan következik, hogy Bethlen itt is olasz-francia közeledésről akart szólni.

68 Benito Mussolini.

296