Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)

Vonyó József: Bethlen István választási beszédei Nagykanizsán. 1935. március 17., 24.

ad, olyan gazdasági és pénzügyi programot, amely nem foltozgatásokkal akarja a bajokat orvosolni, hanem kijelöli a végcélokat, megjelöli az utat, az eszközöket, amelyekkel a végcélhoz eljutni lehet, megjelöli azokat a módozatokat, amelyekkel a fennálló bajokat orvosolni és gyógyítani képesek vagyunk. Tehát egy átfogó gazdasági és pénzügyi programot vártam volna a kormány részéről, sajnos ilyent nem kaptunk. Mert ha végignézem a kormány eddigi nyilatkozatait, a miniszter- elnök úrnak rádió beszédét46 és szegedi megnyilatkozását,47 végül az illetékes reszort miniszter uraknak nyilatkozatait, azt kell mondanom, hogy az ezekben foglaltakban az általános kijelentéseken kívül vannak egyes mondatok, amelyek a gazdasági helyzettel foglalkoznak, de egy konstruktív programot ezekből összeállítani nem lehet. Ezek a nyilatkozatok azt mondják, hogy fenn kell tartani az államháztartás egyensúlyát, fenn kell tartani pénzünk vásárló erejét és hogy ezenkívül bizonyos beruházásokra is szükségünk van. Ezek mind helyes, okos dolgok, de végeredményben a bajok orvoslása szempontjából csak negatívumot jelentenek és legfeljebb útját állhatják annak, hogy tovább csússzunk azon a gazdasági lejtőn, amelyen rajta vagyunk. Nem egy negatív programot vártam volna, hanem pozitív programot, útmutatást, abban a tekintetben, hogy a fennálló bajokból miképp kerülhetünk ki. Nézzük az egyes reszort miniszter uraknak nyilatkozatait, itt van pld. a kereskedelemügyi miniszter úrnak48 nyilatkozata. Úgy látszik ő a kabinetben az élharcosok szerepét vállalta. Nem követte a régi stílust, amely azelőtt szokás volt, hanem e helyett támadásba csapott át, de ezen a téren is elárulta a járatlanságát, a múlt eseményeivel kapcsolatban, amikor pld. olyan megállapítást tett, hogy a Bethlen-kormány 4 milliárd adósságot csinált, pedig ennek csak egy hatoda igaz. Nem akarok polémiába bocsátkozni. Nincs kormányforma gazdasági téren; ezt megállapítom. „A boszorkányokról, akik nincsenek, ne szóljunk egy szót sem.” Magam vagyok kénytelen a magam észjárását követve egy konstruktív programot adni, a mélyen tisztelt választó közönség, de egyúttal az eszmeszegény kormány számára is.

46 Gömbös 1935. február 14-én 20 óra 30 perckor adott terjedelmes rádióinterjút Zimmer Ferencnek, a Magyar Távirati Iroda felelős szerkesztőjének. Az interjú teljes szövegét közölte a NÉP hivatalos lapja. (Függetlenség, 1935. febr. 15. 1-4. p. Gömbös Gyula rádiónyilatkozata a politikai helyzetről.)

47 A kormánypárt helyi szervezete 1935. március 17-én tartott választási gyűlést, amelyen Gömbös, mint a NÉP szegedi listavezetője mondott beszédet, (Shvoy Kálmán titkos naplója és emlékirata 1918-1945. Sajtó alá rendezte: Perneki Mihály, Budapest, 1983, 137. p.)

48 Bornemissza Géza 1935. március 4-től, a második Gömbös-kormány megalakulásától állt a tárca élén. A negyvenéves miniszter a húszas évek szélsőjobboldali ifjúsági vezéreinek egyike, az egyetemi zászlóalj megszervezője volt. Gömbös „reformnemzedékének” egyik markáns alakja.

286