Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)
Németh László: A nagykanizsai Munka Szabadkőműves-páholy története 1890-1920
A szegénység kérdése először az 1890. január 18-i páholymunkán szerepelt napirendi pontként. A nagykanizsai szabadkőművesek úgy látták, hogy a helyi hatóság nem tesz semmit az elesettekért, ezért a társadalomnak kell fellépnie a bajok orvoslása érdekében.39 A páholy ugyanezen ülésén Blau Lajost és Wamberger Sándort bízta meg, hogy a kérdésről részletes előterjesztést készítsenek. A páholy, fennállása alatt mindvégig nagyon fontosnak tartotta, hogy a város vezetése foglalkozzon a szegényüggyel. A kezdeti időszakban főleg Fischl Pál (a városi pénzügyi bizottság tagja) és Székely Tivadar városi hivatalnok személyén keresztül tudott a páholy a városi tanácsra ilyen irányban nyomást gyakorolni, így az 1893. októberi ülésen Székely testvér már örömmel jelenthette, miszerint az éhező iskolás gyermekek részére a város költségvetésében külön alap áll rendelkezésre.40 A páholy azonban nem elégedett meg csupán eseti akciókkal, így az 1895. február 15-i ülésen határozat született arról, hogy 6 fős bizottságot kell felállítani a helyi szegényügy rendezésére.41 A város szociálpolitikájának alakításában való részvétel a századfordulón különösen nagy hangsúlyt kapott. Fried Ödön egy 1899-es felszólalásában egyenesen úgy foglalt állást, hogy fel kell lépni az „egyes városi ügyek helyes mederbe való terelése érdekében.”42 A későbbiekben kifejtette, elsősorban a humanizmust szem előtt tartva a szegények támogatása érdekében kell a szabadkőműves befolyást érvényre juttatni. A kérdés egyre nagyobb jelentőségét jelzi az is, hogy 1901 márciusától heti két páholymunkát szenteltek a szegénység problémájának.43 A páholy 1902-es beszámolójában szereplő másik fontos társadalmi kérdés a tanítók szociális helyzetének javítása volt.44 45 A páholy aktív szerepvállalásának köszönhetően a XX. század elejére a városi képviselő-testület is felismerte az ügy jelentőségét, majd 1904-ben a költségvetés magára vállalta a városi szegények oktatását is. A következő lépés az utcai koldulás megszüntetése volt Nagykani. 45 zsan. A helyi politikai vezetés befolyásolásán túl a páholy és a páholytagok a napi jótékonykodást is gyakorolták. A páholy első ilyen jellegű lépése az volt, hogy Fischl Pál javaslatára a budapesti Gyermekbarát Egylet mintájára létrehoztak 39 ZML V. 1506. 1890. jan. 18. 40ZMLX. 2. 1893. okt. 1. 41 ZML X. 2. 1895. febr. 22. 42 ZML X. 2. 1899. szept. 30. 43 ZML X. 2. 1901. febr. 23. 44 MOL P 1083. 45 MOL P 1083. 247
