Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)

Németh László: A nagykanizsai Munka Szabadkőműves-páholy története 1890-1920

ri ülésükön döntöttek a Munka név felvételéről.20 A páholymunka megkezdéséhez szükséges volt a Symbolikus Nagypáholy engedélye, amelynek megadása érdekében Somogyi Henrik levelet intézett a Nagymesterhez. Ebben a nagykanizsai főmester a szabadkőművesség vidéki terjedésének és a város helyi érdekeinek szempontjából is fontosnak tartotta a páholy megalakulásának engedélyezését.21

A páholy végleges létrejöttének az 1890. január 5-i dátumot tekinthetjük, amikor az első munkát tartották. Az első ülésről részletesen tájékoztat bennünket a páholy jegyzőkönyve.22 Az ülésen a Symbolikus Nagypáholy főtitkárán, Gelléri Móron kívül jelen volt még Zifferer Donát a Zukunft páholy főmestere, Gelsei Gutmann Ödön és Vogel Konrád a Zukunft páholy, Weiss Dávid a Galilei páholy, Müller Frigyes a Haladás páholy, Klein Ignátz és Ullerich Gyula a Világosság páholy, dr. Amhold Károly a Testvérülés páholy, valamint Ernst Hoffmann az Ernst Koburgi páholy tagja. A jegyzőkönyv tartalmazza a Munka páholy tagnévsorát is, amely a 10 alapító tagon kívül még 2 új nevet, Sártory Oszkárét és Hoffmann Mórét (lásd 1. kép) is említi.

Az ülés szigorú szabadkőműves rituálé szerint zajlott le. Somogyi Henrik főmester szertartásszerű megnyitó szavaival először is köszönetét fejezte ki a Nagypáholynak és a Szövetségtanácsnak, mivel elősegítették a Munka páholy megalakulását. A beszéd következő részében azt emelte ki, hogy Kanizsa város társadalma, lakossága, intelligenciája alkalmas volt arra, hogy a „királyi művészet szolgálatára” új páholyt hozhassanak létre.23 Ezután a főmester átadta a vezetést jelképező kalapácsot a Nagypáholy kiküldöttjének, Gelléri Mórnak. A főtitkár üdvözlő beszéde után 4 új tag felvételére is sor került, akik közül Győrffy János és Rothschild Jakab német nyelvű, Fischl Pál és Gerő József pedig magyar nyelvű szertartás keretei között léphetett be a páholy tagjainak sorába.

Következő napirendi pontként Garai Benő felolvasása szerepelt „Gondolatok páholyalakítás alkalmából” címmel.24 A beszéd elsősorban a szabadkőművesség magasztos eszmei feladatait emelte ki, amelyek megvalósításában a páholy, mint a nagy szellemi templom egyik új oszlopa, fontos szerepet kell hogy betöltsön. A páholy eredményes munkája szempontjából a szó és a tett egységét alapvető fontosságúnak tartotta. Úgy látta, hogy a szabadkőművesség terjesztése a sza20 MOL P 1083. 1792. sz.

21 MOL P 1083. 1965. sz.

22 ZML V. 1506. Nagykanizsa város (v.) polgármesterének (polgm.) ir. 273. köt. Munka páholy jegyzőkönyve (jkv.) (ZML V. 1506.) 1890. jan. 5.

23 Kelet. Magyarországi Symbolikus Nagypáholyának Közlönye. Szerk. Gelléri Mór (Kelet) 1890. 1. sz. 12. p.

24 Kelet 1890. 1. sz. 4-8. p.

242