Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)
Horváth Zita: A tapolcai járás úrbéres viszonyai a Mária Terézia-féle úrbérrendezést megelőző évtizedekben
50 krajcárt fizetett, ebbe beletartozott az ajándék értéke is. Kilenced helyett tizedet adtak. 3 lakón kívül mind örökösek. Petend földbirtokosa gróf Esterházy Károly volt (11 telkes jobbágy, 3 házas zsellér).73 „...mindkézi, s mind marhás szolgálatot, amidőn kívándtatott tettek. ”74 Kilenced helyett tizedet adtak, ajándékot nem. A zsellérek szabadmenetelűek, a jobbágyok örökösek. Hat helység a vegyes kötöttségű helységek közül szolgálatát is vegyesen tette, részint szokás, részint urbárium, részint contractus szerint (Arács, Lovas, Mind- szentkállya, Palaznak, Szentbékáilya, Szőlős). Arács birtokosa gróf Esterházy Károly és több kisebb birtokos volt (17 telkes jobbágy, 12 házas zsellér).75 Külön szolgálattal tartoztak a kisebb birtokosok és külön az Esterházy gróf emberei. A kisebb birtokosok emberei mind szabadmenetelűek: „bévett szokás” szerint készpénzbéli árendát fizettek, ami 1 tallértól 3 forintig terjedhetett. Néha robotolniuk kellett 1 napot, de ezt megválthatták 1 máriásért. Mivel szántófölddel nem rendelkeztek, nem fizettek sem kilencedet, sem tizedet. Esterházy emberei részben örökös jobbágyok (nyolcán), részben szabadmenetelűek voltak. Urbárium szerint szolgáltak, a kilencedet is csak az urbárium hozta be a helységbe. Szőlő után hegyvámot fizettek. Szőlősön, ahogy már korábban írtuk, Felhő Ibolya ismeretlennek tudja a földbirtokost, de a 9 kérdőpontban a parasztok a veszprémi káptalan és több kisebb birtokos embereinek vallották magukat (4 telkes jobbágy, 7 házas zsellér).76 Valószínűleg a káptalan embereinek volt urbáriuma és a kisebb birtokosok emberei usus szerint tették kötelességeiket. A szokás szerint szolgálók robotjuk számát nem tudták, amikor szükséges volt, robotoltak. Szántóföldjük után nem fizettek kilencedet, csak a szabad esztendők elmúltával az irtásföldek után, valamint káposztából. Továbbá az egészhelyesek 1 tyúkot, 10 tojást, a félhelyesek 1 tyúkot vagy 2 csirkét és 3 tojást ajándékoztak. Némelyek örökösök, némelyek szabad- menetelű kötöttségüek voltak. A veszprémi káptalan embereinek 1760-ban adatott urbárium. Eszerint egészhelyes jobbágy 4 ökörrel, szekérrel évente 52 napot vagy 104 nap kézi robotot, ha 2 marhával robotoltak az kézirobotban számiáltatott. Kilencedet nem adtak, szőlők után hegyvámot fizettek, ha a szőlő nem a káptalan fundusán volt. Ezenkívül dézsmáltak is a káptalannak. Ha a szőlő a káptalan fundusán volt, akkor hegyvámot nem fizettek, csak tizedet. Örökösnek vallották magukat. 73 Lásd 1. melléklet. 74 ZML IV. 1/g. Petend, 3. kérdőpont. 75 Lásd 1. melléklet. 76 Lásd 1. melléklet. 141
