Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)

Horváth Zita: A tapolcai járás úrbéres viszonyai a Mária Terézia-féle úrbérrendezést megelőző évtizedekben

felét szolgálták, a kukoricát és a kendert kivéve minden „mezei veteményből tizedet kellett adni.,M Kilencedet nem adtak. Füstpénzt is fizettek. Az egészhelyesek 2 ludat, 2 tyúkot 24 tojást, a félhelyesek ennek felét adták ajándékul.

Csobánc álló Diszely herceg Esterházy Miklós tulajdona volt (8 telkes jobbágy, 77 házas és 1 házatlan zsellér).44 45 Urbáriumot 1746-ban kaptak. Minden egészhelyes jobbágy évente 1 forint készpénzt, hetente 1-1 napot tartozott szolgálni akinek 4 marhája volt, néggyel, akinek 2, másokkal összefogva. 1 szekér karácsonyfát el kellett szállítani Badacsonyról Keszire, az uraság házához bort tartoztak vinni. A zsellérség - tehát a többség - évente gyalog 4 napot szolgált, levelet hordott, 1 forint „helypénzt” fizettek; fejszepénzt a „marhás” ember 39 dénárt,46 47 a „gyalog” ember 15 dénárt esztendőnként. Szüretkor biztosítani kellett két embert az uraságnak (két gyalogot). Tizedet adtak a püspöknek, kilencedet és földbért az irtásföldekről az uraságnak (8 örökös jobbágy, a többi szabadmene- telű).

Gyulakeszit szintén herceg Esterházy Miklós birtokolta (31 telkes jobbágy, 61 házas zsellér). A jobbágyok örökösök, a zsellérek szabadmenetelűek voltak. Az egészhelyesek és a félhelyesek 1 forint helypénzt adtak, a zsellérek 25 dénárt. „Kik gyalogok 15 dénárt, márkások pedig fejszepénzt fizetnek 30 dénárt, azon kívül gyalog 12 napi számot, vagy minden kétnapi gyalogszám helyett egy napot szekérrel szolgáltak, széna- és gabonahordás idején 2-2 napot töltöttek, karácsonyfát egy szekérrel ki-ki maga ereje szerint.,A1 Kilencedet nem adtak, ellenben dézsmát a püspöknek igen. Pusztahely után kilencedet, irtás után földbért fizettek az uraságnak, a rét után 21 pénzt.48

Prága földesura a veszprémi püspökség volt (22 egészhelyes, 22 házas és 2 házatlan zsellér). Az 1751-es Padányi-féle úriszéken kapták urbáriumukat. Egészhelyesek marhával minden héten 1 napot, gyalog 2 napot szolgáltak, félhelyesek felényit, „fertálosok” negyed részét. Kilenced helyett tizedet szedtek; az itteni lakosok sem tudják, hogy a püspök a tizedet földesúri adóként vagy papi dézsmaként szedte-e. Kenderből sem kilencedet, sem tizedet nem adtak, hanem helyette fonást szolgáltattak. Az újabb lakosok voltak a szabadmenetelűek.

Négy esetben contractus szerint adóztak a vegyes kötöttségű jobbágyok (Fel- sőpáhok, Szepezd, Rendes, Rendek).

44 ZML IV. 1/g. Csehi, 3. kérdőpont.

45 Lásd 1. melléklet.

46 Lásd 4. melléklet.

47 ZML IV. 1/g. Gyulakeszi, 3. kérdőpont.

48 Lásd 4. melléklet.

137